Obama Magyarországot is a civil társadalmat korlátozó országok között említette
A Fehér Ház honlapján megjelent, helyi idő szerint kedden elhangzott felszólalás szerint az elnök hangoztatta, hogy a civil társadalomra növekvő nyomás nem más, mint egy olyan kampány, amely a demokrácia eszméjének aláaknázását célozza. Emlékeztetett arra az ígéretére, hogy egy évvel ezelőtt New Yorkban megfogadta, az Egyesült Államok, amely a világon vezető szerepet játszik ezen a területen, a korábbiaknál is többet fog tenni a civil társadalom megerősítése érdekében, amivel kapcsoltban négy új lépést jelentett be.
Elsőként azt, hogy a civil társadalmi csoportokkal való partneri együttműködés mostantól az egész amerikai kormány feladata lesz, vagyis nemcsak a külügyminisztériumé és a USAID kormányzati segélyszervezeté. Az elnök utasította a minisztériumokat és kormányzati hivatalokat, hogy rendszeresen konzultáljanak és működjenek együtt civil társadalmi szervezetekkel. Az amerikai kormányszervek szembehelyezkednek majd azzal, hogy a külföldi kormányok diktálhassák azt, milyen természetű segítséget nyújthatnak nekik. Az Egyesült Államok ellen fog állni a külföldi kormányok azon erőfeszítéseinek, amelyek a békés gyülekezéshez, egyesüléshez és véleménynyilvánításhoz való jog korlátozására irányulnak. Ezt Obama elnök az amerikai globális vezető szerep részének tekinti.
Másodszor, az Egyesült Államok világszerte innovációs központokat hoz létre a civil társadalmi csoportok támogatására, amelyek a jövő évtől kezdve hálózatépítésre használhatják fel őket, illetve arra, hogy az elképzeléseik megvalósításához szükséges ismeretanyaghoz, technikához és anyagi eszközökhöz juthassanak. Az első hat ilyen központ Latin-Amerikában, a szubszaharai Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában jön majd létre.
Harmadszor, az Egyesült Államok megnöveli a Demokráciák Közössége elnevezésű kormányközi szervezet támogatását a hatékonyabb diplomácia nyomásgyakorlás érdekében.
Negyedszer, az Egyesült Államok mindennemű civil társadalmi csoportok támogatását növeli és nagyobb vésztámogatást nyújt a szorongatott civil szervezeteknek. Nő a terhelő törvényekkel és szabályozásokkal szembeni jogi támogatás. A Nyílt Kormányzati Együttműködés keretében több kormány kap majd segítséget, és Amerika nagy hangsúlyt fektet a civil társadalmi vezetők új nemzedékének kinevelésének.
Barack Obama méltatta a kubai, az orosz, a szenegáli, a palesztin és a burmai civil szervezetek kiállását. Hangoztatta, hogy erős és élénk civil társadalmakra van szükség. Kitért arra is, hogy a gyalogsági aknák betiltásáról rendelkező ottawai egyezményhez is civil kezdeményezés nyitotta meg az utat és megismételte a nap folyamán korábban tett bejelentést, miszerint az Egyesült Államok a Dél-Korea védelmét szolgáló készleteinek kivételével lemond a gyalogsági aknák alkalmazásáról. Mint mondta, Amerikai továbbra is az aknamentesítő műveletek legnagyobb anyagi támogatója marad a világon.
Az elnök rámutatott, hogy azok az országok Amerika legszorosabb partnerei, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, ezzel szemben ezeknek a jogoknak a megsértése sérelmeket szül és idővel instabilitáshoz, vagy szélsőségességhez vezethet.
„Úgy gondolom, hogy a civil társadalomnak nyújtott amerikai támogatás nemzetbiztonsági kérdés” - mondta Barack Obama.
Az elnök szerint egyre több kormány éppen a polgárok és a civil társadalom ereje, a technikára támaszkodó példátlan mozgósító erő miatt tesz meg mindent, ami a módjában áll, hogy elhallgattassa őket.
„Oroszországtól Kínáig és Venezueláig könyörtelen megleckéztetéseknek vagyunk a tanúi, valamint annak, hogy a jogos elégedetlenséget felforgatásként becsmérlik. Olyan helyeken, mint Azerbajdzsán, a törvények hihetetlenül megnehezítik a civil szervezeteknek még a működését is. Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat. És szerte a világon olyan bátor férfiakat és nőket támadnak meg, sőt, ölnek meg, akik fel merik emelni a hangjukat” - fogalmazott az amerikai elnök.
Barack Obama megemlékezett az állami erőszak kameruni, líbiai, kambodzsai és orosz áldozatairól és szolidaratását fejezte ki a venezuelai, burundi, egyiptomi, kínai és vietnami bebörtönözöttekkel.
A 2005-ben megalapított Clinton Globális Kezdeményezés (Clinton Global Intitiative, CGI) egy pártok felett álló szervezet, amelynek éves fórumain, amelyeket szeptemberben, az ENSZ-közgyűlés általános vitájával párhuzamosan szoktak megrendezni, a világ országainak vezetői megvitatják, hogy mit lehetne tenni a világ fontos problémáinak megoldásáért. Az éves tanácskozásokon mintegy 150 állam- és kormányfő, 20 Nobel-díjas, több száz nagyvállalat, vallási, civil és jótékonysági szervezet vezetője, valamint a média képviselői vesznek részt. 2013-ig a CGI tagjai 2300 olyan kötelezettséget vállaltak, amelyek 180 országban több mint 400 millió ember életkörülményein javítottak. (MTI)
