Őshonos tőpontyokkal gazdagítják a Tisza-tó halállományát

Hegedüs Gábor elmondta: Magyarországon nagy hagyománya van a pontynemesítésnek és az étkezési célú kultúrfajták tenyésztésének, amelyeknél elsődleges feltétel a gyors növekedés, illetve a minél jobb takarmányhasznosítás tulajdonsága. A Tisza-tó változatos környezeti viszonyai között azonban más tulajdonságok – így a halak életrevalósága, menekülési hajlama, szaporasága – a meghatározóak, amelyek horgászzsákmányként is vonzóvá teszik a vadon élő állományokat – tette hozzá.

A társaság szakmai együttműködést hívott életre, amely lehetővé teszi, hogy az elkövetkező években helyi tenyészhalak szaporításával biztosítsák a népszerű horgászvíz pontyutánpótlását – tájékoztatott a vezető. Hozzátette, hogy ilyen minőségű tőpontyok nem kaphatók a magyar piacon, ezért volt szükség egy saját finanszírozással megvalósuló, hosszú távú program elindítására. A feladatra kiírt pályázatot az Aranyponty Zrt. nyerte el, amellyel a Tisza-tó halászati hasznosítója már meg is kötötte a termeltetési szerződést.

A tenyészhalak kiválasztásával az idén tavasszal induló projekt eredményeként először várhatóan két év múlva kerülhetnek a tározóba nagy genetikai változatosságú, ellenálló és a horgon is sportosan küzdő tőpontyok. Hegedüs Gábor arról is beszámolt, hogy a kft. halőrei a múlt évben napi rendszerességgel számolták a horgászokat a Tisza-tó 11 leglátogatottabb öblözetében. Adataik alapján képet alkottak a horgászturizmus alakulásáról, a horgásznapok térbeli és időbeli eloszlásáról.

Tavaly a szokatlanul kiegyensúlyozott vízjárás és időjárás szinte egész évben ideális fogási lehetőségeket biztosított, így a tározóra engedélyt váltók által eltöltött horgásznapok száma 2011-ben meghaladta a 79 ezret, a Tisza-tó fénykorát, az 1980-as éveket idézve. Az ügyvezető igazgató jelezte: cégük a tél folyamán a vízminőség rendszeres vizsgálatával követte nyomon az oxigénviszonyok alakulását, és felkészült rá, hogy szükség esetén bevesse aggregátorról működtethető levegőztető berendezéseit.

Erre azonban végül nem volt szükség, bár a februári kemény hidegben vastag jégpáncélt alakult ki a tavon és hó is bőven hullott. A mérési eredmények alapján remélhető, hogy a halállomány zöme – a lokális elhullások ellenére – sikeresen telelt át, alapot biztosítva a halak tavaszi szaporodásához és az idei bőséges horgászzsákmányhoz.