Szerdától az MNB másképp számolja a folyó fizetési mérleget
Ez év szeptemberéig az Európai Uniótól kapott átutalásokat a folyó fizetési mérleg pénzforgalmi szemléletben tartalmazta. Így az Európai Bizottságtól érkező forrásokat beérkezésük időpontjában viszonzatlan folyó vagy tőketranszfer bevételként számolták el - mondta Antal Judit, az MNB közgazdasági tanácsadója a jegybank szerdai háttérbeszélgetésén. Ennek lényege az volt, hogy az uniós átutalásokat korábban a jegybank a magyar központi költségvetés bevételeiként tartotta nyilván, az egyedüli kivételt az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból nyújtott közvetlen termelői támogatások jelentették, ezeket a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások bevételeként számolták el a jegybanknál.
Az eredményszemléletű elszámolás az uniós átutalások esetében azt jelenti, hogy a transzfereket a felhasználásuk időpontjában számolja el a jegybank viszonzatlan folyó- vagy tőkeátutalásként. Így a beérkezés és a felhasználás közötti időszakban a folyó mérlegben az átutalások az egyéb befektetések között előlegként, a magyarországi központi költségvetés egy évnél nem hosszabb lejáratú, külfölddel szembeni tartozásaként kerülnek az állományi statisztikákba.
A másik legjelentősebb változás a vállalati jövedelmek, illetve eredmények nyilvántartása - közölte Durucskó Mihály vezető statisztikai elemző. A nemzetközi statisztikákban kétféle lehetséges elszámolás él a vállalati elszámolások területén. A kétféle megközelítés közül az elsőben a minden vállalati eredményelemet magába foglaló kategóriát, azaz az átértékelődéshez és rendkívüli eseményekhez kapcsolódó eredményelemeket is összegző megközelítést alkalmazzák.
A második számítási mód ezzel szemben az, amikor csak a normál üzletmenethez kapcsolódó vállalkozási eredményt veszik figyelembe, és eszerint állítják össze a fizetési mérleg statisztikát is. A nemzetközi statisztikai módszertani ajánlások leginkább a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódóan, ez utóbbit, angol rövidítéssel a COPC-elszámolás alkalmazását javasolják. Elszámolásakor a COPC korrekció előjele pozitív, ha összességében nyereség mutatkozik, negatív, ha veszteség keletkezett a rendkívüli tételek összegeként.
Az új elszámolási rendszerben a fizetési mérlegben a korábban jelentett adózott nyereség értékéből levonják a COPC korrekcióját. Ez azt jelenti, hogy rendkívüli veszteségek esetében a korrekció növeli a jövedelmet, illetve rendkívüli nyereség előforduláskor csökkenti a már korábban lejelentett jövedelmet. Az így számított, szeptember 30-án nyilvánosságra hozott folyó fizetési mérleg szerint a fizetési mérleg egyenlege 2009 második negyedévében 648 millió euró többletet mutatott, a szezonális hatásokat kiszűrve, a kiigazítatlan többlet 476 millió euró volt.
A külfölddel szemben fennálló finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) 2009 második negyedévében 891 millió euró (255 milliárd forint) volt. A szakértők elmondták: a jegybank ezzel az új módszerrel visszamenőleg, az uniós transzferek, és a vállalati jövedelmek más módon való figyelembe vételével átszámította a fizetési mérleg statisztikákat.
