A bankszámlák önkéntes díjcsökkentésével évi 8 milliárd forintról mondhat le a bankszektor

A kormány kérésének megfelelően a hazai bankok önkéntesen csökkentik a számladíjakat, illetve ezzel párhuzamosan vállalják, hogy 2026. június 30-ig nem is emelnek a díjaikon. Mennyivel csökkenhet emiatt a költsége egy átlagos számlatulajdonosnak, illetve mekkora bevételről mondanak le a bankok? A Bankmonitor szakértői erre készítettek becslést.

A bankszámlák önkéntes díjcsökkentésével évi 8 milliárd forintról mondhat le a bankszektor

Nagy Márton többször jelezte a bankok felé, hogy a lakossági számladíjak az utóbbi időben indokolatlanul emelkedtek, a miniszter egyben kérte a pénzintézeteket, hogy önként mérsékeljék a számlaköltségeket.

A bankok ezen kérésnek eleget téve sorra jelentették be a héten a lakossági számlacsomagjaikat érintő önkéntes díjcsökkentéseket. Általánosságban elmondható, hogy a pénzintézetek az inflációkövető áremelésüket vonták vissza, illetve az ebből eredő költségtöbbletért cserébe kompenzálják ügyfeleiket. Emellett a bankok azt is vállalták, hogy 2026. június 30-ig nem fognak működési költségük változása, illetve az infláció miatt módosítani a lakossági számlaköltségeken.

Az önkéntes kezdeményezéshez gyakorlatilag az összes bank csatlakozott. Az Erste Bank, illetve a Gránit Bank azért nem mérsékli a díjait, mert ők az idei évben nem is emelték a lakossági számladíjakat a fogyasztó árindex alapján.

Milyen hatása lehet a díjcsökkentésnek?

Természetesen ezen intézkedés miatt csökkeni fognak a számlaköltségek, a kérdés az, hogy mennyivel? Ehhez első körben azt érdemes megbecsülni, hogy mennyi egy átlagos ügyfél teljes éves számlaköltsége.

Az MNB becslése alapján 2021-ben 35 ezer forint körül alakulhatott egy átlagos ügyfél számlaköltsége. A Bankmonitor szakértői abból indultak ki, hogy ezen érték a pénzügyi szolgáltatások inflációjának megfelelően módosult, vagyis a bankolási szokások, valamint más tényezők sem változtak az elmúlt időszakban. 2022-ben 5,9 százalékkal, 2023-ban 11,6 százalékkal, míg 2024-ben 10,7 százalékkal drágultak átlagosan a pénzügyi szolgáltatások. Erre még rájön a 2025. év eleji átárazódás: januárban 2,2 százalékkal, míg februárban 0,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző hónaphoz képest.

Ezen adatok alapján egy átlagos lakossági bankszámla éves költsége a februári díjak alapján 47 ezer forint körül alakulhatott. A bankok önkéntes vállalásuk alapján ezen a szinten fagyasztanák be az számladíjakat 2026. június végéig.

Amiről pedig önként lemondanának a pénzintézetek az az inflációkövető árazásuk, vagyis nem növelik meg a díjakat a 2024-es 3,7 százalékos áremelkedésnek megfelelően. A teljes infláció áthárításával a korábban kiszámolt 47 ezer forintos átlagos éves számlaköltség további 1739 forinttal emelkedne. 2024. decemberében 6 619 289 darab elsődleges fogyasztói bankszámla volt az MNB adatai alapján. Az évi 1739 forintos díjcsökkenés a teljes bankszámlaállomány esetében mintegy 11,5 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Megfordítva a dolgot ekkora bevételről mondanak le a bankok azért, mert nem növelték meg a teljes 2024-es inflációnak megfelelően a díjaikat.

A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint azonban nem reális az, hogy minden bank, az összes számlacsomagjának valamennyi díját az inflációnak megfelelően módosítsa. Már eleve két bank nem is élt volna ezzel a lehetőséggel. A többi pénzintézetnél se reális azt feltételezni, hogy miden csomagnál emeltek volna díjat. Illetve az érintett számláknál sem emeltek volna minden díjon az inflációnak megfelelően. 

A Bankmonitor az elmúlt évek tapasztalatán alapuló becslése szerint a tavalyi inflációnak durván a 70%-a épült volna be a számlaköltségekbe, azaz 2,5 százalékkal emelkedhettek volna a díjak. Ez egy átlagos ügyfél esetén éves szinten mintegy 1200 forintos díjemelést jelentett volna, ennyit spórolnak meg a számlatulajdonosok az önkéntes díjcsökkentés miatt. 

A bankszektor egésze pedig nagyságrendleg 8 milliárd forint bevételről mondhat le a vállalás alapján. Ha jobban közelíti a tervezett áremelés az inflációt, akkor az önkéntes díjcsökkenés hatása még nagyobb lenne.

Mit lehet tenni még a számladíjak csökkenése érdekében?

A lakossági számladíjakat tehát befagyasztották a februári szinteken. Ettől azonban még nem lettek a korábban drága bankszámlák olcsók.

Két dolgot tehetnek az emberek annak érdekében, hogy csökkenjen a számlaköltségük:

Felülvizsgálják saját bankolási szokásaikat: számlahasználatuk minimális módosításával érdemben mérsékelhetik a költségeket. Például érdemes az értesítéseket SMS helyett push üzenetben kérni. A megbízásokat mobilapplikáción, netbankon keresztül megadni, a személyes/telefonos ügyintézés ugyanis mindig drágább.

Érdemes időszakonként – évről évre -összehasonlítani az egyes ajánlatokat. Egy csomagváltással, bankváltással is komoly összeget lehet spórolni. Ez utóbbi kapcsán nem szabad megfeledkezni az alapszámlát érintő megállapodásról: elengedik a számlavezetési díját ennek a csomagnak a bankok mindaddig, amíg az infláció nem csökken tartósan 4% alá.

A vállalkozásokról is érdemes ejteni néhány szót. Számukra nem jelent segítséget az önkéntes díjcsökkentés, hiszen az csak a lakossági ügyfeleket érinti. Nekik mindenképpen érdemes megversenyeztetni a bankokat, ha szeretnének csökkenteni a számlaköltségükön.

A digitális térben előforduló veszélyekre hívja fel a fiatalok figyelmét a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelmet fordít arra, hogy felhívja a fiatal korosztály figyelmét a digitális térben előforduló veszélyekre - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 04. 03:00
Megosztás:

Ha Ön 1949-1975 közötti születésű, akkor van oka a félelemre

Az 1949 és 1975 között világra jött nemzedéket gyakran a baby boom korszakhoz, illetve annak későbbi hullámához sorolják. Ez a generáció életútja során jelentős társadalmi és gazdasági változások tanúja volt, most pedig újabb kihívások elé kerül, miközben fokozatosan belép az időskorba. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a legfontosabb kockázatokat, amelyek különösen jellemzőek erre a korosztályra.
2025. 10. 04. 02:00
Megosztás:

Itt az időpont! Magyarország így vezeti be az eurót

Magyarország 2004-es EU-csatlakozásával vállalta az euró bevezetését, de 2025. október 3-án még nincs hivatalos céldátum, és a forint nem tagja az ERM II-nek (az euró előszobájának). A 2024–2025-ös konvergenciaértékelések alapján több maastrichti kritérium sem teljesül tartósan (infláció, kamat, költségvetési egyenleg), valamint jogszabályi összeegyeztethetetlenségek is fennállnak.
2025. 10. 04. 01:00
Megosztás:

Felmondani csak az öregek szoktak

Forradalmi szemléletváltást sürget a generációk kezelésében a Magyarország egyik vezető HR-szolgáltatója, a WHC Csoport.
2025. 10. 04. 00:01
Megosztás:

Letette az uralkodói esküt az új luxemburgi nagyherceg

Henrik luxemburgi nagyherceg 25 év uralkodás után lemondott trónjáról, és átadta a nagyhercegi címet fiának, Vilmosnak, aki hivatalosan is letette az uralkodói esküt a luxembourgi parlament előtt - tájékoztatott a Luxembourg Times című, angol nyelvű luxemburgi hírportál pénteken.
2025. 10. 03. 23:00
Megosztás:

Deloitte: 26 kiemelkedő magyar vállalatot díjaztak

A Deloitte Private Best Managed Companies üzleti mentorprogramja 2022-ben indult Magyarországon azzal a céllal, hogy szakmai támogatást adjon a hazai magántulajdonú cégeknek, és elismerje a kiemelkedő teljesítményt; a független zsűri idei döntése alapján 26 társaság nyerte el a Kiválóan Vezetett Vállalatok minősítést - közölte a tanácsadó vállalat pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 22:00
Megosztás:

Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkentek a termelői árak

Az euróövezetben és az Európai Unióban havi és éves szinten is csökkentek az ipari termelői árak augusztusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint.
2025. 10. 03. 21:00
Megosztás:

Erősödött a forint pénteken

Erősödött a forint pénteken a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. A forint a hetet is nyereséggel fejezte be.
2025. 10. 03. 20:00
Megosztás:

Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását

Magyarország és Románia uniós forrásból közösen fejleszti a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását, így javítva a vízhiányos területek vízháztartását - közölte a programban részt vevő Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 19:30
Megosztás:

Felülteljesítő volt a BUX az európai piacokhoz képest

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 812,54 pontos, 0,82 százalékos emelkedéssel, 100 462,96 ponton zárt pénteken.
2025. 10. 03. 19:00
Megosztás:

2 milliárdos állami támogatás a víziszárnyas-tartóknak a madárinfluenza ellen

Már 2,038 milliárd forint állami támogatást folyósított a Magyar Államkincstár a víziszárnyas-ágazat szereplőinek a madárinfluenza elleni védekezés segítése érdekében. A kormány támogatásának köszönhetően az idén júliusban beadott kérelmek alapján első körben 105 érintett baromfitartó juthat forráshoz. Jelentős az érdeklődés a kompenzáció iránt, amelyet minden érintett novemberre kézhez kap - tájékoztatta Nagy István agrárminiszter az MTI-t az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleményében.
2025. 10. 03. 18:30
Megosztás:

Fél Oroszországot már hó borítja

Oroszország területének mintegy ötven százalékát már hó borítja - közölte Roman Vilfand, Oroszország Hidrometeorológiai Központjának tudományos vezetője pénteken az Interfax hírügynökséggel.
2025. 10. 03. 18:00
Megosztás:

Szeptemberben is kedvezőbb üzemanyagárakkal találkozhattak a magyar családok a hazai töltőállomásokon, a szomszédos országok átlagához képest

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025 szeptemberében Magyarországon a 95-ös benzin havi átlagára 585 forint volt, ami 2 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok 587 forintos átlaga.
2025. 10. 03. 17:30
Megosztás:

Rekord bérigények és élményközpontú álláskeresés – jön a Műegyetemi Állásbörze

Október 14–15-én ismét megrendezik a nagymúltú Műegyetemi Állásbörzét, amely nem csupán a munkaadókat és a hallgatókat hozza össze, hanem pontos képet is ad arról, milyen elvárásokkal lép a munkaerőpiacra a jövő műszaki értelmisége.
2025. 10. 03. 17:00
Megosztás:

Megkezdte munkáját az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum

"Kidolgoztuk azokat a hosszú távú terveket, feladatokat, amelyek a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a jövőben" - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint Mocz András, a tárca erdőkért felelős helyettes államtitkára.
2025. 10. 03. 16:30
Megosztás:

FAO: csökkentek a globális élelmiszerárak szeptemberben

Szeptemberben csökkent az élelmiszerek világpiaci ára az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapján pénteken közzétett adatok szerint.
2025. 10. 03. 16:00
Megosztás:

Megkezdődött a képviselőházi választás Csehországban

Megkezdődött a képviselőházi választás péntek délután Csehországban, ahol a voksolás már hagyományosan kétnapos.
2025. 10. 03. 15:30
Megosztás:

A Kormány a Széchenyi Mikrohitel MAX+ keretében magasabb hitelösszeggel és szélesebb felhasználási lehetőségekkel támogatja a hazai kkv-k növekedését

A Kormány mindent megtesz a hazai mikro, kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása, termelékenységük növelése és méretugrásuk elősegítése érdekében. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium módosította a Széchenyi Mikrohitel Max+ hiteltermék üzletszabályzatát.
2025. 10. 03. 15:00
Megosztás:

Megérkeztek a fővárosba az első elektromos csuklós autóbuszok

Megérkeztek a fővárosba az elektromos csuklós autóbuszok első példányai, amelyek a már felkészítés és tesztelés alatt álló, harminc szóló elektromos jármű mellé csatlakoznak - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel.
2025. 10. 03. 14:30
Megosztás:

Alig több mint 4 millió tonna lehet a 2025 évi kukoricatermés

Az aszályos nyár miatt idén hektáronként 5,6 tonna terméshozam mellett várhatóan 4-4,2 millió tonna lesz a hazai kukoricatermés. Az egyre sűrűbben jelentkező időjárási szélsőségek miatt nagyon kiszámíthatatlanná váló környezetben a termelők a korábbinál jóval óvatosabban közelítenek ehhez a növényhez, ami a vetésterület gyors zsugorodásában is megmutatkozik: míg 10-15 évvel ezelőtt még 1,2 millió hektáron termesztettek kukoricát, idén már mindössze 750 ezer hektár volt a vetésterület.
2025. 10. 03. 14:00
Megosztás: