A dollárhoz kötött stabilcoinok gyengíthetik a helyi devizákat

A jelenség mögött elsősorban a professzionális árjegyzők és likviditásszolgáltatók működése áll. Amikor ezek a szereplők stabilcoinokat adnak el helyi devizáért, pozíciójuk kiegyensúlyozása érdekében a hagyományos devizapiacon eladhatják a megszerzett helyi pénzt, és amerikai dollárt vásárolhatnak. Ez új kapcsolatot hozhat létre a kriptovaluták iránti kereslet és a nemzeti valuták árfolyama között.

A stabilcoin-kereslet már a devizapiacra is átterjedhet

A Bank of Korea kutatói, Jihyun Kim és Sangheum Cho azt vizsgálták, hogyan változik a helyi kriptopiac és a devizaárfolyam, amikor a Binance közvetlen kereskedési párt nyit egy nemzeti valuta és egy dollárhoz kötött stabilcoin között. Ilyen konstrukcióban például a brazil reált közvetlenül USDT-re vagy USDC-re lehet átváltani anélkül, hogy a felhasználónak először dollárt vagy más kriptoeszközt kellene vásárolnia.

A stabilcoin olyan kriptoeszköz, amelynek kibocsátója arra törekszik, hogy az árfolyamát egy referenciaeszközhöz, jelen esetben az amerikai dollárhoz kösse. Az USDT és az USDC esetében a cél jellemzően az, hogy egy token értéke megközelítőleg egy amerikai dollár maradjon, ezért ezeket a tokeneket széles körben használják kereskedésre, elszámolásra, megtakarításra és határokon átnyúló pénzmozgásokra.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy egy új fiat–stabilcoin kereskedési pár létrehozása nem pusztán kényelmesebbé teszi a kriptovásárlást. Olyan csatornát is nyithat, amelyen keresztül a stabilcoinok iránti kereslet közvetlenül befolyásolhatja a hagyományos devizapiacot.

Ez különösen azokban az országokban lehet jelentős, ahol a befektetők a dollárhoz kötött digitális eszközöket részben a helyi valuta alternatívájaként használják. Minél nagyobb a stabilcoinok iránti kereslet, annál erősebbé válhat az a folyamat, amely során a helyi devizából végső soron dollár irányába áramlik a tőke.

Így gyengítheti a stabilcoin-vásárlás a helyi valutát

A folyamat kulcsszereplői az árjegyzők, vagyis market makerek. Ezek a professzionális piaci szereplők folyamatos vételi és eladási ajánlatokkal biztosítják, hogy a felhasználók megfelelő likviditás mellett tudjanak stabilcoinokat vásárolni és eladni.

Tegyük fel, hogy a brazil befektetők hirtelen nagy mennyiségű USDT-t kezdenek vásárolni brazil reálért. Az árjegyzők ebben az esetben USDT-t adnak a vásárlóknak, cserébe pedig egyre nagyobb mennyiségű reál kerül hozzájuk. Mivel azonban saját pozícióikat dollárban vagy dollárhoz kötött eszközökben szeretnék kiegyensúlyozni, a devizapiacon eladhatják a reált és dollárt vásárolhatnak.

Ez a folyamat növeli a helyi valuta kínálatát a devizapiacon, miközben egyidejűleg erősíti a dollár iránti keresletet. Ha a volumen kellően nagy, mindez lefelé irányuló nyomást gyakorolhat a nemzeti valuta árfolyamára.

A Bank of Korea kutatásának jelentősége éppen abban rejlik, hogy empirikus adatokkal próbálja kimutatni ezt a kapcsolatot. Vagyis a stabilcoinokat már nem lehet kizárólag a kriptopiac belső fizetőeszközeként vagy kereskedési infrastruktúrájaként kezelni: tömeges használat esetén a hagyományos devizapiacokra is visszahatással lehetnek.

A Binance-párok csökkentették a helyi stabilcoin-prémiumot

A kutatók azt találták, hogy miután a Binance közvetlen fiat–stabilcoin kereskedési párokat vezetett be, az adott országok helyi piacain a stabilcoinok felára átlagosan körülbelül 0,33–0,38 százalékponttal csökkent. Ez arra utal, hogy a globális tőzsdei hozzáférés hatékonyabbá tette az arbitrázst és közelebb húzta egymáshoz a különböző piacokon kialakuló árakat.

A stabilcoin-prémium azt mutatja meg, hogy egy dollárhoz kötött token mennyivel drágább vagy olcsóbb egy helyi kriptotőzsdén annál az értéknél, amelyet az amerikai dollárhoz viszonyított elméleti árfolyam indokolna. Ha például egy USDT a helyi piacon tartósan többe kerül, mint az egy dollárnak megfelelő helyi pénzösszeg, az erőteljes keresletre vagy korlátozott helyi kínálatra utalhat.

A Binance közvetlen kereskedési párjai lehetővé tették, hogy az árkülönbségeket a piaci szereplők könnyebben kihasználják. Amikor például egy helyi kriptotőzsdén a stabilcoin ára magasabbra emelkedett, a tokenek jellemzően a Binance-ről a helyi piacokra kezdtek áramolni.

Ez klasszikus arbitrázsfolyamat. A kereskedők az olcsóbb piacon megvásárolják az eszközt, majd a drágább helyen értékesítik, és ezzel idővel csökkentik a két piac közötti árkülönbséget. A közvetlen fiat–stabilcoin párok tehát hatékonyabb piacot teremthetnek, miközben egyúttal szorosabbra fűzik a kapcsolatot a kripto- és devizapiac között.

Erősebb stabilcoin-vásárlás, gyengébb nemzeti valuta

A vizsgálat szerint azoknál a nemzeti valutáknál, amelyek közvetlen stabilcoin-kereskedési párt kaptak a Binance-en, a fokozódó stabilcoin-vásárlási nyomás összefüggést mutatott a helyi valuta gyengülésével. A hatás tehát nem állt meg a kriptotőzsdék világában, hanem a hagyományos devizaárfolyamban is kimutathatóvá vált.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden stabilcoin-vásárlás automatikusan vagy azonnal gyengíti az adott ország valutáját. A kapcsolat erőssége függhet a piac méretétől, a stabilcoin-forgalom nagyságától, a devizapiaci likviditástól, az árjegyzők fedezeti stratégiájától és attól is, milyen könnyen lehet a helyi pénzt dollárra váltani.

A kutatás ugyanakkor egy fontos monetáris politikai problémára mutat rá. Ha a stabilcoinok használata tovább növekszik, akkor a jegybankoknak egyre kevésbé lesz elegendő kizárólag a bankrendszeren és a hagyományos devizapiacon zajló tőkeáramlásokat figyelniük.

A dollárhoz kötött digitális tokenek ugyanis új csatornát teremthetnek a dollárizációhoz. Ez különösen az olyan országok számára lehet érzékeny kérdés, ahol a lakosság vagy a vállalatok magas infláció, gyenge helyi valuta vagy pénzügyi bizonytalanság miatt egyre nagyobb arányban tartják megtakarításaikat dollárban vagy dollárhoz kötött eszközökben.

Dél-Koreában másképp működik a hatás

A Bank of Korea kutatása különösen érdekes eredményt talált a dél-koreai won esetében. Mivel a Binance nem kínál közvetlen won–stabilcoin kereskedési párt, a kutatók nem találtak szignifikáns kapcsolatot a stabilcoin-vásárlási nyomás és a won devizaárfolyamának változása között.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a stabilcoinok iránti keresletnek semmilyen hatása nincs a dél-koreai piacon. A hatás inkább a helyi stabilcoin-prémium növekedésében jelentkezett: amikor erősödött a kereslet, a dollárhoz kötött tokenek ára a koreai kriptopiacokon magasabbra kerülhetett.

Ez fontos különbség. Ha nincs közvetlen kapcsolat egy nagy globális kriptotőzsde és a nemzeti valuta között, a keresleti sokk részben a helyi kriptopiacon maradhat, és magasabb tokenárakban jelenhet meg. Ha viszont létrejön a közvetlen fiat–stabilcoin átjáró, az árjegyzők fedezeti műveletei miatt a hatás könnyebben átterjedhet a hagyományos devizapiacra.

A koreai eredmények ezért egyfajta természetes összehasonlítást kínáltak a kutatóknak. Megmutatták, hogy nem feltétlenül maga a stabilcoin-kereslet az egyetlen döntő tényező, hanem az is, milyen piaci infrastruktúrán keresztül tudják a befektetők ezt a keresletet kielégíteni.

Dél-Korea már most hatalmas stabilcoinpiac

A kérdés különösen fontos Dél-Korea számára, mert az országban már jelenleg is rendkívül gyorsan növekszik a stabilcoinok használata. A 2025 júniusával záruló 12 hónapos időszakban mintegy 64 milliárd dollár értékben vásároltak stabilcoinokat dél-koreai wonért.

Ezzel Dél-Korea messze a legnagyobb helyi valutában denominált stabilcoinpiaccá vált az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Ez arra utal, hogy a koreai befektetők már most is széles körben használják az USDT-hez és USDC-hez hasonló dollárhoz kötött digitális eszközöket.

A 64 milliárd dolláros volumen önmagában nem jelenti azt, hogy ugyanekkora tőke hagyta volna el a koreai pénzügyi rendszert, hiszen a kereskedési forgalom ugyanazt a tőkét többször is tartalmazhatja. A szám mégis jól érzékelteti, milyen jelentős méretet ért el a stabilcoinok használata a helyi kriptogazdaságban.

A kutatók szerint a kérdés még fontosabbá válhat, ha Dél-Korea a jövőben szélesebb körben engedélyezi vállalatok és külföldi befektetők részvételét a kriptopiacon. Nagyobb intézményi részvétel esetén a stabilcoinokhoz kapcsolódó pénzmozgások volumene tovább nőhet, így a devizapiaci következmények is jelentősebbé válhatnak.

A brazil reálnál számszerűen is kimutatható volt a kapcsolat

A kutatók egy külön vizsgálatban a kriptobefektetések iránti általános érdeklődést is megpróbálták mérni. Ehhez heti Google-keresési adatokat használtak, és a „bitcoin” kifejezés iránti keresletet a kriptobefektetési érdeklődés helyettesítő mutatójaként kezelték.

A statisztikai elemzés szerint a Bitcoin iránti Google-keresések egy szórásegységnyi növekedése körülbelül 0,118%-os gyengüléssel járt együtt a brazil reál esetében. Ezzel párhuzamosan a brazil stabilcoin-prémium mintegy 0,109 százalékponttal emelkedett.

Az eredmény önmagában nem bizonyítja, hogy a Google-keresések okozták a reál gyengülését. Inkább azt jelzi, hogy amikor megugrott a kriptovaluták iránti befektetői érdeklődés, egy időben erősebb stabilcoin-kereslet és gyengébb helyi valuta is megfigyelhető volt.

A brazil példa azért fontos, mert megmutatja, hogy a stabilcoinok használata makrogazdasági szempontból sem feltétlenül jelentéktelen. Egy nagy és likvid piacon a dollárhoz kötött tokenek iránti fokozott érdeklődés már mérhető kapcsolatban állhat a hagyományos devizapiaci mozgásokkal.

A stabilcoinok a digitális dollár szerepét erősíthetik

A kutatás tágabb értelemben a stabilcoinok globális pénzügyi szerepére is ráirányítja a figyelmet. Bár ezek az eszközök blokkláncokon mozognak, gazdasági funkciójuk gyakran sokkal közelebb áll egy digitális dollárhoz, mint egy hagyományos értelemben vett kriptovalutához.

A befektetők stabilcoinokat használhatnak kereskedési közvetítőeszközként, értéktárolásra vagy nemzetközi pénzmozgásokra. Azokban az országokban, ahol a helyi valuta gyorsabban veszít értékéből vagy a dollárhoz való hozzáférés korlátozott, ezek a tokenek különösen vonzó alternatívát jelenthetnek.

Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a stabilcoinok terjedése közvetve tovább erősítheti az amerikai dollár globális szerepét. Ha a helyi megtakarítók USDT-t vagy USDC-t vásárolnak saját pénznemük helyett, gazdasági értelemben részben dollárkitettséget szereznek, még akkor is, ha a tranzakció egy blokkláncon történik.

A folyamat jegybanki szempontból ezért egyre fontosabb. Ha a lakosság és a vállalatok jelentős része könnyedén tud helyi pénzből digitális dolláreszközökbe átlépni, az befolyásolhatja a monetáris politika hatékonyságát, a tőkeáramlások alakulását és adott esetben a devizaárfolyam stabilitását is.

Mélyebb devizapiaci likviditással tompíthatók a sokkok

A Bank of Korea kutatói szerint az egyik lehetséges védekezési eszköz a devizapiaci likviditás növelése. Minél mélyebb és likvidebb egy adott nemzeti valuta piaca, annál könnyebben képes elnyelni a stabilcoin-kereskedelemből érkező extra vételi és eladási nyomást.

A won szélesebb körű nemzetközi használata szintén mérsékelheti az ilyen sokkok hatását. Ha egy valuta külföldön is nagyobb mértékben használható és mélyebb nemzetközi piacokkal rendelkezik, akkor egy-egy kriptopiaci keresleti hullám kisebb arányú változást okozhat a teljes devizaforgalomhoz képest.

Ez különösen fontossá válhat akkor, ha a stabilcoinok a következő években tovább terjednek a hagyományos pénzügyi rendszerben. A tokenizált pénzügyi termékek, a kriptotőzsdék, a nemzetközi fizetési megoldások és a decentralizált pénzügyek, vagyis a DeFi fejlődése egyaránt növelheti a dollárhoz kötött digitális eszközök forgalmát.

A jegybankok számára ezért egyre kevésbé kezelhető a stabilcoinpiac teljesen elkülönítve a hagyományos pénzügyi rendszertől. Ahogy nő a két terület közötti átjárhatóság, úgy válhatnak a kriptopiaci tőkeáramlások egyre fontosabbá a devizaárfolyamok és a monetáris stabilitás szempontjából.

Mit jelent mindez a stabilcoinpiac számára?

A Bank of Korea tanulmánya 12 olyan nemzeti valutát vizsgált, amelyeknél elegendő adat állt rendelkezésre a különböző kriptotőzsdék közötti összehasonlításhoz. A vizsgált Binance-kereskedési párok bevezetése 2019 és 2025 közötti időszakra esett, így a kutatók több különböző piaci környezetben is elemezhették a kapcsolatokat.

Az eredmények alapján a közvetlen fiat–stabilcoin kereskedés kettős hatást fejthet ki. Egyrészt javíthatja a piac hatékonyságát, csökkentheti a helyi stabilcoin-prémiumokat és megkönnyítheti az arbitrázst. Másrészt a stabilcoinok iránti keresletet közvetlenebbül összekapcsolhatja a hagyományos devizapiaccal, ami bizonyos helyzetekben a helyi valuta gyengüléséhez is hozzájárulhat.

Ez a kettősség várhatóan a szabályozói viták egyik fontos kérdésévé válik. A stabilcoinok gyorsabb és olcsóbb digitális elszámolást, nagyobb kriptopiaci likviditást és könnyebb globális hozzáférést biztosíthatnak, ugyanakkor jelentős méret mellett a nemzeti monetáris rendszerek működését is befolyásolhatják.

A kutatás legfontosabb üzenete ezért túlmutat a Binance-en, az USDT-n vagy az USDC-n. A dollárhoz kötött stabilcoinok növekedésével fokozatosan elmosódhat a határ a kriptopiac és a hagyományos devizapiac között, és egy jövőbeli stabilcoin-vásárlási hullám már nem feltétlenül csak a tokenek árfolyamprémiumában jelenik meg.

Ha a piacok közötti kapcsolat tovább mélyül, a stabilcoinok kereslete akár egy ország nemzeti valutájának árfolyamát is befolyásoló tényezővé válhat. Ez pedig azt jelenti, hogy a stabilcoin-szabályozás a jövőben nem pusztán kriptopiaci kérdés lehet, hanem egyre inkább monetáris, devizapiaci és pénzügyi stabilitási ügy is.