Csökkentheti növekedési előrejelzését az EKB
2024. 09. 06. 12:30
A Bloomberg elemzői felmérése szerint az EKB a jövő heti kamatdöntő ülésen várhatóan 25 bázisponttal csökkentheti majd az alapkamatot, és ezt követően minden második ülésen csökkenthet 25 bázisponttal egészen 2025 végéig. Ez megfelel az eddigi elemzői várakozásoknak.
Mivel negyedév vége van, így a jegybank publikálni fogja frissített gazdasági előrejelzését is. Az ezzel kapcsolatos várakozások szerint a 2024-es 0,9 százalékos GDP várakozását csökkentheti a jegybank, míg az előrejelzés többi része változatlan maradhat. Jelenleg a geopolitikát tartják a legnagyobb kockázatnak, ami megelőzi az amerikai választási kockázatokat.
Tovább esett a német ipar
A német ipar termelése júliusban éves összehasonlításban 5,3 százalékkal csökkent, elmaradva a várt 3,5 százalékos csökkenéstől, ami egyúttal gyorsuló ütemű romlást is jelent az egy hónappal korábbi 3,7 százalékos visszaesést követően.
Pedig a tegnap megjelent ipari rendelésállomány adat váratlan növekedést mutatott. (forrás: ERSTE)
Átalakulóban Horvátország népességmozgása, rekordot döntött a belföldi költözés
Továbbra is többen költöznek Horvátországba, mint ahányan elhagyják, de a bevándorlási többlet egy év alatt csaknem 12 ezer fővel csökkent, miközben 2016 óta nem változtattak ennyien lakóhelyet az országon belül - írta vasárnap a Vecernji List című horvát napilap a horvát statisztikai hivatal legfrissebb adataira hivatkozva.
A bank állja a kibercsalásból eredő kárt, ha elmaradt az erős ügyfélhitelesítés
A jegybank kezdeményezése nyomán él a törvényi előírás, amely szerint nem az ügyfélnek, hanem a banknak kell viselnie a kibercsalásból eredő kárt, ha a tranzakciót nem támogatta erős ügyfélhitelesítéssel. Több év után tavaly megtört a visszaélések számának és volumenének növekedése a bankszektorban. A kedvező trendforduló a hatékonyabb banki és központi visszaélésszűrő rendszereknek, az ügyfélazonosítás fejlesztésének és a tranzakciós limitbeállításoknak is köszönhető.
Sertéspestis - Már nyolcvankilenc járványgócot azonosítottak az idén Horvátországban
Nyolcvankilencre nőtt az afrikai sertéspestis idei horvátországi gócainak száma, miután az elmúlt napokban tizennyolc újabb kitörést azonosítottak - közölte David Vlajcic horvát mezőgazdasági miniszter a Jutarnji List című horvát napilap számolt vasárnapi beszámolója szerint.
Négy településen tartanak időközi önkormányzati választást
Négy településen tartanak ma időközi önkormányzati választást: Lovasberényben, Csóron, Csóton és Felsőszenterzsébeten egyaránt az új polgármester személyéről szavaznak.
A Tisza-kormány átfogó adóügyi módosító csomagot nyújtott be a parlamentnek
A TISZA-kormány vállalta, hogy véget vet annak a rendszernek, amelyben az állami szabályozások a kormány kegyeit élvező vállalatok érdekeit szolgálták Magyarország és a magyar emberek helyett; ennek érdekében átfogó adóügyi módosító csomagot nyújtott be a parlamentnek - közölte Kármán András pénzügyminiszter szombaton a Facebook- oldalán.
Horvátországban indokolniuk kellene a munkáltatóknak a bérkülönbségeket
Nemcsak a kínált fizetést vagy bérsávot kellene előre közölniük a horvát munkáltatóknak, hanem azt is igazolniuk kellene, hogy az azonos vagy egyenértékű munkát végző dolgozók közötti kereseti különbségek tárgyilagos okokon alapulnak - írta szombaton a Jutarnji List című horvát napilap a munkaügyi minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslata alapján.
Íme, megvan ki jön Sulyok Tamás távozása után
Sulyok Tamás pár perce aláírta az alaptörvény 17. módosítását, így július 20-án 0 órától megszűnik a köztársasági elnöki mandátuma. Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania - ismertette Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán, miután Sulyok Tamás bejelentette, hogy aláírja az alaptörvény 17. módosítását.
Megjelent az aszálykárt szenvedett gazdák rendkívüli támogatásáról szóló rendelet
Agrárminiszteri rendelet alapján rendkívüli, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek azok a mezőgazdasági termelők, akiknek a 2025-ös aszály miatt, elsősorban a kukoricatermésben jelentkező, 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést állapítottak meg a támogatással érintett területeiken – jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben.