Equilor: Jelentősen fékezi az európai gazdaságot a nyersanyagok ukrán háború miatt felgyorsult drágulása
Az orosz-ukrán katonai konfliktus miatt a jegybankok rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek a következő időszakban, egyszerre kellene ugyanis választ adni a tovább erősödő inflációs nyomásra, és a lefelé mutató növekedési kockázatokra az Equilor Befektetési Zrt. árupiaci összefoglalója szerint. Oroszország és Ukrajna termeli a globális búzaexport 29 százalékát, így ezt a szegmenst is érzékenyen érinti a háború: 1 véka búza határidős árfolyama néhány nap alatt 8 dollárról 13 dollárra emelkedett, ilyen gyors emelkedésre pedig 14 éve nem volt példa, a Budapesti Értéktőzsdén pedig az orosz-ukrán háború kitörése óta a szeptemberi lejáratú búza árfolyama 91 250 forintról 104 250 forintra emelkedett tonnánként. A világ számos pontján komoly problémát fog okozni a gabonahiány, több észak-afrikai ország már jelezte is, hogy mindössze néhány hónapra elegendő készletük van.
A magyarországi búzatermés nagyságrendileg a hazai fogyasztás duplája, de az Equilor várakozása szerint az élelmiszerárakba így is be fog épülni a gabona drágulása. A Kormány május 15-ig exportkorlátozást vezetett be a gabonákra, ezzel is biztosítva a hazai ellátást. A földgáz árfolyamának további emelkedése miatt a műtrágya is jelentősen drágult, mely az összes mezőgazdasági termény árát felfelé húzza, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőre. Mindemellett a kukorica határidős árfolyama is emelkedett, a háború kitörése óta a Budapesti Értéktőzsdén a májusi lejáratú határidős takarmánykukorica árfolyama 92 ezer forintról 112 ezer forintra szökött fel. A világ kukoricaexportjának 20 százalékát teszi ki Oroszország és Ukrajna termelése, a szankciók mellett a szállítási útvonalakon történő katonai műveletek szakítják meg az ellátási láncot. A vetési időszak a következő hónapokban esedékes, így a munkálatok esetleges elmaradása miatt előfordulhat a kínálat összeomlása az októberi aratási időszakban, ez pedig hosszabb távon is felfelé tolhatja az árakat.
Az orosz olajszállítások blokkolása Európát is negatívan érintené
Az orosz olajkínálat egyre bizonytalanabb, az Egyesült Államok ugyanis az Oroszországból érkező olajimport teljes blokkolásáról tárgyalt az európai partnereivel, majd tegnap Joe Biden be is jelentette, hogy megszüntetik az orosz energiahordozók vásárlását. Putyin válaszlépéseket ígért, melynek keretében bizonyos árupiaci termékekre export-import tilalmat vezethet be az általa ellenségesnek tartott országokkal szemben. Oroszország naponta 11,3 millió hordó kőolajat termel ki, mely a globális olajtermelés 11 százalékát teszi ki. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a kieső kínálatot teljes egészében lehetetlen pótolni: amennyiben feloldanák az Irán elleni szankciókat, és Szaúd-Arábia is megnövelné a kitermelést, az orosz exportmennyiség 20-30 százalékát tudnák pótolni. A keresleti oldal egyelőre masszív, de 150 dolláros hordónkénti olajár mellett már csökkenhet, ez viszont jelentősen visszavetheti a globális növekedési kilátásokat is.
Az orosz kőolaj kiesése esetén a JPMorgan év végére 185 dolláros hordónkénti árat prognosztizál a Brent típusú kőolaj esetében, mely jelentős növekedési áldozatokkal járna a globális gazdaságban. A jelenlegi helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az Egyesült Államok informális tárgyalásokba kezdett e téren Venezuelával. Hasonló a helyzet a földgáz esetében is, az európai gázár hétfőn újabb történelmi rekordszintre emelkedett, 350 euró közelében is járt egy MWh-nyi fűtőértékű gáz. Itt egyelőre nincs szó a behozatal blokkolásáról és a kínálat is stabil, ugyanakkor a gázszállítások visszafogására mindig ütőkártyaként tekintett az orosz elnök. Európa gázellátásának harmadáért Oroszország felel, így ezt a mennyiséget rendkívül nehéz lenne kiváltani.
A következő fűtési idényben orosz gáz nélkül akár ipari korlátozások is elképzelhetőek, mely szintén jelentős növekedési kockázatot jelent Európában. Ugyanakkor ezen Oroszország is sokat veszítene, a mezők egy részét már nem lehetne újraindítani a későbbiekben. A helyzetet némileg normalizálta, hogy a német kancellár bejelentette, hogy nem tervezik az orosz energiaimport tilalmát.
A klasszikus menedékeszköznek számító arany árfolyama felfelé vette az irányt a háború kitörésének hírére, és már a 2 ezer dolláros szintet ostromolja az unciánkénti ár. A stagflációs félelmek is segítik az emelkedést: az emelkedő energiaárak ugyanis magasabb inflációt és lassabb növekedést okozhatnak a következő negyedévekben. A folyamatot tovább erősíti, hogy több orosz bankot is levágtak a SWIFT-rendszerről, illetve korlátozták az orosz jegybank tartalékokhoz való hozzáférését, így felértékelődik a fizikai arany jelentősége. A kínai jegybank hosszabb távon is tovább növelheti az arany hányadát a tartalékban, ugyanakkor rövid távon számítani lehet rá, hogy az orosz jegybank piacra dob a készletéből.
A nyersanyagpiaci száguldás megfékezéséhez a háború valamilyen formában történő rendezésére lenne szükség, legalább egy tartós tűzszünettel, illetve a meginduló béketárgyalásokkal. Varga Zoltán szerint az Oroszország elleni szankciók egy része várhatóan ezt követően is fennmarad, így nem számíthatunk arra, hogy a háború előtti szintekre rendeződnek vissza az árfolyamok, de a harcok beszüntetésével egy jelentősebb negatív korrekció várható. A legfontosabb kérdés, hogy erre mikor fog sor kerülni – minél később, annál nagyobb sebeket kap az európai gazdaság, és annál hosszabb lesz a válságból való kilábalás időszaka.
