A rugalmas munkavégzés vonzereje nő, ám a munkáltatók nem követik a trendet
2017. 03. 22. 07:30
A következő 10 évben a munkahelyeken korábban bevált gyakorlatok, a szervezeti felépítés és az irodai környezet valószínűleg átrendeződnek. Ezt megelőzve az Epson új kutatása rámutatott, hogy Magyarországon már alig minden tizedik munkavállaló (9%) tölti munkaidejének teljes részét kizárólag irodai környezetben. És bár számtalan munkaadó tisztában van azzal, hogy a rugalmas munkahely a személyes teljesítményre jótékony hatással van, negyed részük (25%) még mindig nem támogatja azt.
Fábián Miklós, az Epson Magyarország kereskedelmi vezetője úgy fogalmazott: „Lehet, hogy nem minden szervezet áll készen, hogy ezeket a változásokat beépítse a munkaszervezésébe, de az biztos, hogy komoly kihívások elé állítja a cégeket, hiszen 2017-re a toborzás is versenyszelleművé vált úgy Európa szerte, mint idehaza. A vállalatok 59%-a elhatárolódik attól, hogy a rugalmas munkavégzést a munkavállalói juttatások közé beépítse, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben hátrányt jelent, mivel egyre nehezebb megfelelő jelölteket találni a régióban.”
A rugalmas munkavégzés vonzerejének mélyebb okait kutatva az eredmény a következő: A válaszadók 36%-a szerint az, hogy otthonról dolgozik, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt megfelelően alakítja. Továbbá, kulcsfontosságú az alkalmazottak megtartásában az, amit 34%-uk megjegyez: ha otthonról dolgoznak, a munkanapjaik rövidebbé válnak az ingázási idő kiküszöbölésével.
De nem csupán a munka és a magánélet közötti egyensúly javul a rugalmas munkavégzésnek köszönhetően; a munkavállalók 33%-a az irodán kívüli munka eredményeképpen sokkal inkább tud egy adott feladatra koncentrálni. A válaszadók negyvenhét százaléka kijelentette, hogy hatékonyság szempontjából optimális, amikor hetente egy vagy két napot otthonról dolgoznak, és 42% egyetért azzal, hogy a legjobb teljesítményt is ekkor nyújtják.
A megkérdezettek jelentős része, 42% már profitált abból, hogy otthonról dolgozott, mégis úgy tűnik, az irodán kívüli munkavégzést akadályozó tényezők továbbra is fennállnak ahelyett, hogy a „home office” mindenki számára elfogadottá válna. Gyakran ennek oka az olyan technológiai megoldások hiánya, amelyek segítségével támogatható a rugalmas munkakörnyezet kialakítása, ugyanis a munkaadók mindössze 14%-a segíti elő távértekezleti és interaktív technológiákkal, hogy az alkalmazottak otthonról dolgozzanak. Pedig a megfelelő eszközök biztosítása alapvető feltétele annak, hogy a munkavállalók bárhonnan elvégezhessék feladataikat.
Az úgynevezett „gig gazdaság” térnyerésével, egy olyan környezetben, amelyben az ideiglenes pozíciók sokkal gyakoribbak, a dolgozók önállóan kezelik feladataikat és egyszerre több szervezet számára vannak rövid távú kötelezettségeik, az állandó munkaerő rugalmasabb alkalmazása fog elterjedni. Bár a „gig gazdaság” az európai régión belül sem minden országban fejlődött még ki ugyanolyan mértékben, az új generáció alkalmazásával a munkavállalással, valamint a munka és a magánélet egyensúlyával szemben támasztott elvárások is változnak.
Ahogyan a „bárhonnan lehet dolgozni” elve terjed, és a földrajzi távolságokon és határokon átívelő kollaboráció is egyre nagyobb teret hódít azáltal, hogy az otthonról dolgozók és az irodában lévők egyszerűen kapcsolatba tudnak lépni egymással, a változásokat elősegítő technológiák várhatóan minden menedzser eszköztárának lényeges elemeivé válnak majd.
Ez a munkaadók megközelítésében erős kontrasztot feltételez. A felmérés rávilágít, hogy a hazai munkavállalók 53%-a rendszeresen dolgozik otthonról – 26%-uk legalább egy vagy két napot hetente, valamint további 25% heti három vagy négy napot. De míg egyes munkaadók támogatják a rugalmas munkavégzést – sőt a munkavállalók 22%-a kijelentette, hogy már kijelölt íróasztala sincsen – másoknak továbbra is fenntartásai vannak ezzel a kapcsolatban.
A megkérdezett alkalmazottak huszonöt százaléka állítja, hogy a szervezet, amelynél dolgozik, nem engedélyezi az otthonról való munkavégzést. A válaszadók 34 százaléka szerint pedig a munkaadó elfogadja, hogy a rugalmas munkavégzés előnyökkel jár, de valójában nem támogatja azt.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
Fábián Miklós, az Epson Magyarország kereskedelmi vezetője úgy fogalmazott: „Lehet, hogy nem minden szervezet áll készen, hogy ezeket a változásokat beépítse a munkaszervezésébe, de az biztos, hogy komoly kihívások elé állítja a cégeket, hiszen 2017-re a toborzás is versenyszelleművé vált úgy Európa szerte, mint idehaza. A vállalatok 59%-a elhatárolódik attól, hogy a rugalmas munkavégzést a munkavállalói juttatások közé beépítse, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben hátrányt jelent, mivel egyre nehezebb megfelelő jelölteket találni a régióban.”
A rugalmas munkavégzés vonzerejének mélyebb okait kutatva az eredmény a következő: A válaszadók 36%-a szerint az, hogy otthonról dolgozik, a munka és a magánélet közötti egyensúlyt megfelelően alakítja. Továbbá, kulcsfontosságú az alkalmazottak megtartásában az, amit 34%-uk megjegyez: ha otthonról dolgoznak, a munkanapjaik rövidebbé válnak az ingázási idő kiküszöbölésével.
De nem csupán a munka és a magánélet közötti egyensúly javul a rugalmas munkavégzésnek köszönhetően; a munkavállalók 33%-a az irodán kívüli munka eredményeképpen sokkal inkább tud egy adott feladatra koncentrálni. A válaszadók negyvenhét százaléka kijelentette, hogy hatékonyság szempontjából optimális, amikor hetente egy vagy két napot otthonról dolgoznak, és 42% egyetért azzal, hogy a legjobb teljesítményt is ekkor nyújtják.
A megkérdezettek jelentős része, 42% már profitált abból, hogy otthonról dolgozott, mégis úgy tűnik, az irodán kívüli munkavégzést akadályozó tényezők továbbra is fennállnak ahelyett, hogy a „home office” mindenki számára elfogadottá válna. Gyakran ennek oka az olyan technológiai megoldások hiánya, amelyek segítségével támogatható a rugalmas munkakörnyezet kialakítása, ugyanis a munkaadók mindössze 14%-a segíti elő távértekezleti és interaktív technológiákkal, hogy az alkalmazottak otthonról dolgozzanak. Pedig a megfelelő eszközök biztosítása alapvető feltétele annak, hogy a munkavállalók bárhonnan elvégezhessék feladataikat.
Az úgynevezett „gig gazdaság” térnyerésével, egy olyan környezetben, amelyben az ideiglenes pozíciók sokkal gyakoribbak, a dolgozók önállóan kezelik feladataikat és egyszerre több szervezet számára vannak rövid távú kötelezettségeik, az állandó munkaerő rugalmasabb alkalmazása fog elterjedni. Bár a „gig gazdaság” az európai régión belül sem minden országban fejlődött még ki ugyanolyan mértékben, az új generáció alkalmazásával a munkavállalással, valamint a munka és a magánélet egyensúlyával szemben támasztott elvárások is változnak.
Ahogyan a „bárhonnan lehet dolgozni” elve terjed, és a földrajzi távolságokon és határokon átívelő kollaboráció is egyre nagyobb teret hódít azáltal, hogy az otthonról dolgozók és az irodában lévők egyszerűen kapcsolatba tudnak lépni egymással, a változásokat elősegítő technológiák várhatóan minden menedzser eszköztárának lényeges elemeivé válnak majd.
Kapcsolódó kalkulátorok:
Mennyi pénzt ér a házimunkád? - kalkulátor
Egyre kevesebb a regisztrált álláskeresők száma
Hónapról hónapra kevesebb a regisztrált álláskereső Magyarországon, számuk a tavaly júniusi mélypont óta már több mint 120 ezerrel csökkent a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca által csütörtökön az MTI-hez eljutatott közleményben.
Fenntartható-e az összeszerelő Magyarország?
Az alacsony bérek politikájával Magyarország jelentős nemzetközi versenyelőnyt épített ki magának. Hirdetjük, hogy kiváló befektetési lehetőségeket kínálunk, rugalmas munkaerőpiaccal, alacsony munkaerő-költségek mellett, érdemes itt fejleszteni, beruházni. Vajon belülről nézve, nekünk is ez lenne a tartós, legjobb út?
A dolgozók harmada home office-ban marad, az IT-védekezést is ehhez kell igazítani
Év végére globálisan az alkalmazottak csaknem harmada távmunkában végzi el a feladatait, arányuk pedig a közeljövőben sem csökken jelentősen. Ez arra kényszeríti a szervezeteket, hogy legalább öt, egyes szektorokban akár tíz évvel is előrehozzák a digitális átalakítási terveiket. Ennek megfelelően a vállalatoknak az IT rendszereik védelmét is ehhez kell igazítani, s erre tekintettel kell kialakítani — hívja fel a figyelmet a Maxvalor Hungary, a dán Heimdal Security magyarországi forgalmazója.
Nem teljes a munkáltatói bizalom a távmunkában foglalkoztatottak felé.
A munkáltatók mindössze 35 százaléka bízik meg teljes mértékben a távmunkában dolgozó munkatársaiban, 39 százalékuk viszont úgy véli, hogy emberei otthon nem dolgoznak olyan keményen és hatékonyan, mint az irodában - közölte a Ricoh Europe kedden az MTI-vel.
Egyszerűbb és gyorsabb toborzást követelnek a vezetők
A Magyarországon kialakult munkaerőhiány következtében szinte minden szektorban megnehezült a toborzás. Egyre több nehézséggel szembesülnek a mindennapokban a cégvezetők és a HR szakemberek, hiszen a gyorsan változó munkaerőpiaci viszonyok és a munkavállalók minél jobb minősége között kell megállniuk a helyüket. Ma már a munkahelyváltás folyamata is felgyorsult, ami a toborzóktól azonnali reakciókat és hatékony kommunikációt kíván meg számos csatornán, miközben rövid időn belül kell megtalálniuk a szervezet számára tökéletes munkaerőt. Ennek a megváltozott helyzetnek is meg vannak az eszközei, amiről Nemes-Nagy Szilvia a Performia Hungary Kft. ügyvezető-tulajdonosa, vezetési és toborzási szakértő adott részletes tájékoztatást.
A munka jövője: automatizáció
A Universal Robots a robotikai piac egyik úttörője az olyan szabályozások kidolgozásában, melyek a kobotok, az automatizáció, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit teremtik meg. A cég évek óta arra törekszik, hogy világszerte szabályozza a robotok működését és a munkáltatók számára, úgynevezett együttműködő robotok biztosításával segítse a munkavégzést.
Ismét egyre optimistábbak a magyar munkavállalók
A hazai munkavállalók az egy évvel ezelőtti állapothoz képest egyre optimistábban tekintenek jelenlegi állásuk, illetve munkahelyük stabilitására, amelyet egy esetleges új elhelyezkedés esélyével kapcsolatos percepció rekordmagas pontszáma is alátámaszt. Összességében elmondható, hogy a magyarok egzisztenciális válságérzete már túl van a mélyponton és közelít a járvány előtti időszakhoz, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából.
A magyarok több mint fele biztosnak látja munkahelyét
Több mint öt évre látja biztosnak a munkahelyét a magyar munkavállalók 62 százaléka, míg egy évvel korábban ez az érték még 55 százalékon állt, vagyis egyre optimistábbak a magyar dolgozók - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb, júniusban készített közös kutatásából.
Sokan visszakerültek a munkaerőpiacra
Sokan visszakerültek a munkaerőpiacra azok közül, akik korábban elvesztették munkájukat, így ma 4,7 millió foglalkoztatott van országban - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára kedden Miskolcon, az Együtt a munkavállalásért Borsod-Abaúj-Zemplén megyében című rendezvényen.
Nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség az USA-ban
A vártnál nagyobb mértékben nőtt júliusban a foglalkoztatottak száma és szintén a vártnál nagyobbat csökkent a munkanélküliségi ráta az Egyesült Államokban a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézete, a Bureau of Labor Statistics pénteki jelentése alapján.
Robbanás előtt áll a hazai HR digitalizáció
Cégmérettől, iparágtól és digitális HR érettségtől függetlenül intenzív informatikai fejlesztési hullámra lehet számítani a HR területén – derül ki a Deloitte Digitális HR 2021 kutatásából. A HR technológiák aktuális magyarországi állapotáról átfogó képet adó felmérés szerint a HR adatok elemzése és a HR fókuszú üzleti intelligencia, az online képzések és fejlesztés, továbbá a toborzás, onboarding és tehetségmenedzsment lehetnek elsősorban a digitalizáció célkeresztjében.
