Miért emelkedik ennyire a magyar tőzsde BUX indexe?

A 0,3 százalékos, júliusi árcsökkenés amúgy a várt -0,4 százaléknál „jobb” lett, de mégis azt mutatja, hogy látványosan csökken a kínai gazdaságban a kereslet. Pláne ha a tegnapi külkereskedelmi adatokat is mellérakjuk. A kétszámjegyű export, import csökkenés most is negatívan hatott a részvénypiacokra, de máskor erre valószínűleg hatalmas szakadás lett volna az igazi válasz.

Vagyis a hatás inkább moderáltnak tekinthető. Annál is inkább, mert már jó ideje ott van az aggodalom a befektetőkben, hogy kemény landolás lesz pl. az amerikai gazdaságban. Viszont azért azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az USA már Trump elnöksége óta, azaz cirka öt éve leválásában van a kínai gazdaságról.

Ennek legújabb jele, hogy a magán- és kockázati tőkealapok nem fektethetnek kínai AI és kvantumszámítógéphez kapcsolódó cégekbe. Európában pedig a német kormány fogadott el – nem olyan rég – egy olyan stratégiát, amely a Kínáról való leválást célozza.

Szóval Kína nyüglődése ugyan fáj, de valójában egyre kevésbé, messze nem annyira, mint 5-10 évvel ezelőtt fájt volna. Így a negatív inflációs adat, ami egy hajszálnyira van a Covid-19 idején mért -0,5 százaléktól, sem rázza meg a piacokat különösebben.

Sőt, a magyar piac éppen egy hajszálra van a 2021 végi történelmi csúcstól, az 56.233 ponttól. Mindezt úgy, hogy a legnagyobb, majdnem 40 százalékos súllyal rendelkező OTP majdnem 30 százalékkal alacsonyabban forog, mint akkor.

Viszont a MOL csak kicsit van elmaradva az akkori értéktől, míg a Richter vagy a Magyar Telekom azok fölött forog. Sőt, az előbbi tegnap új csúcsot ütött, amit a menedzsment megemelt eredményvárakozása is segített. S van még egy dolog, amit nem szabad elfelejteni. Az osztalékok beépülnek az indexek árfolyamába, s azokból most volt bőven, hiszen szabad szemmel is jól látható pénzekhez jutottak a befektetők. Ez pedig a BUX értékét is növelte, hiszen „total return” index.

Oké! De miért szárnyalunk?

Egyrészt a profitok már egy jó ideje növekednek, amelyeknek az árfolyamokba való beépülését nem segítette az infláció és a hozamok emelkedése. Mostanra viszont dinamikus infláció csökkenést láthatunk, amelynek folytatódására számítunk. Ugyan a hozamok nyomottnak tűnő szinteken vannak az effektív kamatrátához képest, de ha sikerül visszatérni az inflációs cél körüli, azaz a 3 százalék körüli árromlási ütemhez, akkor még mindig magasak.

Szóval adott egy index, amelyet felpumpáltak az osztalékok.

Az index több mint 90 százalékát adó részvények kilátásai továbbra is jók. S mindeközben azért még mindig inkább hozamcsökkenésre kell számítanunk, a hozamgörbe hosszú végén. Hát ez összeségében olyan főzeléknek tűnik, amilyet mindenki szeret. Ezt az elmúlt napokban (s már korábban is), a tipikusan lagymatag nyári kerekedéssel szemben komoly forgalom melletti emelkedéssel láthattuk is.

Ebben benne vannak a ma és holnapra vonatkozó rövidtávú várakozások is. Legalábbis ami a Magyar Telekom és az OTP 24 órán belül megjelenő eredményét illeti. Így talán el is érhetjük az egy hajszálnyira levő történelmi csúcsot.

Ugyanakkor azért most sokat ment a BUX index. A márciusi lokális mélypont óta majdnem 40 százalékot, amelyből 10 százalékpont az elmúlt hetek eredménye. Ráadásul az eredmények után jöhet egy kis profit realizálás.

S a technicisták is azt mondják, hogy a történelmi csúcs megdöntése általában hosszabb folyamat, amely sokszor korrekcióval, vagy korrekciókkal tűzdelt folyamat. Vagyis nagy valószínűséggel ez a roham ma-holnap véget érhet, de ez csak egy átmeneti pihenő lesz nagy valószínűséggel.