Felcsúti Péter: gazdasági stagnálás és hitelszűke várható
A Magyar Bankszövetség egykori elnöke, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója szerdán a Swisscham Hungary Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara üzleti ebédjén a magyarországi gazdaságpolitikát értékelve Shakespeare-t idézte: "őrült beszéd, de van benne rendszer". Az ide vezető utat elemezve felidézte: a magyar gazdaság több mint tíz éve válságból válságba bukdácsol, ebből hét évet belgazdasági okokkal, a magyar társadalom szerkezetével és a politikai elit teljesítményével lehet magyarázni, az utóbbi éveket azonban a globális, ezen belül az eurózóna válsága determinálta.
Mint mondta, 2008 óta az utóbbi 80 év legnagyobb válsága zajlik, ami akár még további tíz évig is eltarthat. Úgy vélte: az, hogy a magyar gazdaság több mint egy évtizede válságban van, felvetheti, hogy Magyarországon hagyományos eszközökkel nem lehet kezelni a válságot, elvben tehát van létjogosultsága az unortodox gazdaságpolitikának.
Felcsuti Péter szerint az a gazdaságpolitikai modell azonban, amit a kormány 2010 óta követ, súlyosan elhibázott. Emlékeztetett arra: Magyarországon legutóbb 1995-ben, a Bokros-csomag idején került sor egy akut válság kezelésére, amire a mai napig úgy tekintünk, mint egy nem ortodox módszerre. Akkor azonban teljesen más körülmények voltak: Magyarország nem volt uniós tag, s a bérből és fizetésből élőket leszámítva nem volt egyetlen említésre méltó társadalmi csoport sem, amely a válságkezelés terheit viselhette volna. A Bokros-csomag elinflálta a bérből és fizetésből élők jövedelmének 10-15 százalékát, lényegében ez volt az, ami újra egyensúlyba hozta a magyar gazdaságot - mondta Felcsuti Péter.
Az EU tagjaként meghatározott inflációs célokhoz kell igazodni, ezért a jövedelmek elinflálása 2010-ben nem jöhetett szóba, másrészt akkor már más csoportokra is rá lehetett rakni a válság terheit - tette hozzá. Önmagában a nem hagyományos válságkezelés tehát nem ördögtől való dolog, ahogy az sem, hogy egy kormány mérlegeli azt a lehetőséget, hogy a válságkezelés terheiben a gazdaság különböző csoportjai osztozzanak, ne csupán a bérből, fizetésből élők. Úgy vélte, hibás koncepció volt, hogy a válságot a személyi jövedelemadó rendszer átalakításával kell kezelni, mert ez olyan lökést ad a gazdaságnak, amely a gazdasági növekedést beindíthatja, az ily módon keletkezett lyukat pedig banki meg ágazati adókkal kell betömni.
Az szja rendszer sehol, Magyarországon pedig kiváltképpen nem alkalmas arra, hogy a gazdasági növekedést elindítsa - fejtette ki. Az amerikai doktrína szerint is csak a kisebb-nagyobb hullámzások kivédésére alkalmas, a nagy válságok kezelésére azonban tökéletesen alkalmatlan. Felcsuti Péter szerint az üzleti szférára kellett volna fókuszálni, mert munkahelyteremtésre csak az képes. Az az 500 milliárd forint, amiről a kormány az szja rendszer átalakítása folytán lemondott, sokkal jobb helyen lett volna az üzleti szférában, a tb vagy bármilyen más, a munkához kapcsolódó járulék csökkentése révén. Hozzáfűzte, hogy egy olyan adóreform, amelyet az érintettek többsége nem érez igazságosnak, eleve nem lehet sikeres.
A különadók bevezetése kapcsán kiemelte: a normativitás hiánya és a visszamenőlegesség súlyosan veszélyeztette a jogbiztonságot. A válságok a közgazdász szerint a bizalom elpárolgásával kezdődnek, s annak visszatérésével érnek véget. A bizalom azonban nem fog egyhamar visszatérni, ezért a gazdasági aktivitás is meglehetősen alacsony lesz, a következő években stagnálás várható. Úgy vélte, minden feltétel adott ahhoz, hogy az itteni hitelintézetek anyabankjai visszafogják tevékenységüket Magyarországon.
Felcsuti Péter szerint az EU rossz utat választott a bankok működési biztonságának erősítésére, a jó út az lett volna, ha a kereskedelmi bankokat eltiltják a derivatív piacokon végzett tevékenységektől. Az eurózóna azonban ehelyett a tőkemegfelelési mutató emelését választotta, amit kétféleképpen lehet elérni: a hitelezés visszafogásával és a tőke növelésével. Az európai bankok többsége inkább tevékenységét fogja vissza, mert a tőkeemelés vagy nagyon drága vagy az államtól kapnák, amely cserébe jogosítványokat kérne magának.
A volt bankár szerint nagy a veszélye annak, hogy Kelet-Európába nem jut elegendő bankhitel, s ebben az esetben, amikor a tőkeallokációról, a tevékenység bővítéséről döntenek a bankok, Magyarország - a növekedési kilátások, a bankadó mértéke, a gazdaságpolitika imázsa, a Brüsszellel való viszony miatt - az utolsók egyike lesz a sorban. Ezért inkább hitelszűkére, drága és nehezen megszerezhető hitelekre kell felkészülni Magyarországon - mondta Felcsuti Péter. Az az önmagában helyes döntés, hogy az MNB refinanszírozási kereteket adna a kereskedelmi bankoknak, önmagában nem sokat javít a helyzeten, mert a jegybank kockázatot nem tud vállalni - mutatott rá. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a magán-nyugdíjpénztári akciót súlyos hibának tartja; Magyarországtól senki nem várta az államadósság, csak a költségvetési hiány csökkentését. (MTI)
