9,9%-ra csökkent az infláció októberben

A folyamatot jelenleg még döntően bázishatások okozzák, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése és negatívba váltott az üteme, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelenlévő kiugró áremelkedés is lassult, bár kismértékben továbbra is az inflációs átlag feletti. Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is megállt, amit a szolgáltatások érdemben nem lassuló áremelkedése és a továbbra is 30%-os emelkedést mutató üzemanyagárak ellensúlyoztak negatív irányba.

Kilátások

Az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók és akciók illetve a versenyt erősítő lépéseknek, továbbá a forinterősödésből következő tartós cikkeknél látható kifulladó áremelkedése miatt az infláció további mérséklődésére számítunk. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.

Az üzemanyagárak emelkedése, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérséklik az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az év utolsó hónapjára így is kissé 7% alatti árindexszel számolunk. Idén az éves átlagos inflációs ráta 17,8% lehet, a jövő évben pedig az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9%-os lehet az éves átlagos ráta, azonban a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot.

Részletek

A legfrissebb inflációs adatok megerősítik a korábbi várakozásokat a tovább zajló dezinflációs folyamatokról és lehetővé teszi a monetáris politika számára a megkezdett lazítási ciklus folytatását és a kamatok további csökkentését az eddigi ütemben. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a fundamentális kérdés jelenleg az inflációs folyamatok kapcsán – ahogy a fejlett gazdaságokban is – a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés üteme az egyszámjegyű szint elérése után, ami lassabb folyamat lehet, mint az eddig látott gyors dezinfláció. A folyamatban az egyik megnevezhető kockázat, hogy amennyiben a béremelkedés üteme, többek közt a minimálbéremelések segítségével a jövő évben is meghaladja majd a kétszámjegyű ütemet a kereslet helyreállítása érdekében, ez egyben lehetővé teheti, hogy az áremelési szándékok ismét az inflációs célnál nagyobb mértékben tudjanak megvalósulni.

A terményárak tavaly év közepi jelentős megugrása átmenetinek bizonyult, azóta a nemzetközi árjegyzések érdemben süllyedtek, amit a FAO globális élelmiszer árindexének illetve a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, ami segíti a legnagyobb súlyú inflációs komponens mérséklődését. Szintén ezt a folyamatot segíti, hogy a tej felvásárlási árainak túltermelés által okozott visszaesésének hatására egyre több tejtermékek esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket, továbbá az élelmiszerárak emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. Ezenkívül a kiskereskedők több esetben elkezdték csökkenteni azon termékek árrését is, amelyekbe beépítették a korábbi árplafonon elszenvedett veszteséget és ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja, amit az árfigyelő rendszer bevezetése is felerősített.

Az inflációs kosáron belül 29%-os súlyt kitevő élelmiszerárak 10,4%-kal nőttek éves összevetésben, ami érdemi lassulást mutat az idén márciusig tartó 40% feletti dráguláshoz képest, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében. Az infláción belül 8%-os súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk ára átlagosan 11,6%-kal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a 4%-os súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 7,8%-kal nőttek – amelynek az emelkedésében a szezonalitás is szerepet játszik -, míg a 8%-os súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 0,7%-kal emelkedtek. Az 5%-os súllyal szereplő háztartási energiaár 16,1%-kal csökkent, a 20%-os súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont kategória 16,5%-kal lett drágább, míg 26%-os súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése 13,2%-os volt. (forrás: MBH Bank elemzés)