Az adóváltozások mindenkit érintenek - de nem mindenki fog ennek örülni
Cél a szolgáltató állam szerepének erősítése a jóhiszemű adóalanyok felé, miközben erősödik a feketegazdaság, az adóelkerülés elleni harc. A szakértők rámutatnak: egyszerűsödik a kivások élete, de a katások is örülhetnek a bevételi értékhatár emelésének. A nyári adócsomagban szereplő változások egy része ugyancsak 2017-ben lép hatályba – elég csak a cafeteria-rendszer átalakítására gondolni.
Általánosságban elmondható, hogy 2017. évi változások nem hoznak drámai fordulatot az adózásban, komoly adminisztrációs teherrel járó új intézkedéseket nem találunk a csomagban, pontosításokat és könnyítéseket annál inkább. A MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szakértői azonban úgy fogalmaztak: az adócsomagban a legérdekesebb éppen az, ami kimaradt belőle.
A közeljövőben várhatóan tovább folytatódik a magyar adórendszer eltolódása a jövedelemadóztatástól a forgalmi adóztatás felé, ennek az útnak a következő jelentős állomása lehet majd a 9%-os társasági adókulcs bevezetése - ami azonban még nem szerepel az elfogadott módosítások között. A korábban bejelentett intézkedéssel egyrészt a hazánkban működő nagyvállalatoknak kíván kedvezni a pénzügyi kormányzat, a KKV-k számára érezhető változást ez nem jelent majd (jelenleg 500 millió forintos adóalapig 10, az afeletti rész után pedig 19% adót kell fizetni). Másrészt ez egyfajta üzenet is: jele annak, hogy Magyarország – nem éppen kedvező versenyképességének javítása érdekében – kész újabb adózásbeli eszközöket is bevetni a potenciális külföldi befektetők figyelme felkeltése érdekében. Az persze kérdéses, hogy a 9%-os nyereségadó által ténylegesen mennyi működő tőkét sikerül majd az országba vonzani. Mindenesetre az egyszámjegyű adómérték valóban egyedülálló, és a híre alkalmas lehet legalábbis arra, hogy a gazdasági döntéshozók „felkapják a fejüket”.
A MAZARS hozzáteszi: a kedvező nyereségadó kulcs bejelentése nem független attól sem, hogy a társasági adózás más területein éppen a közelmúltban kellett szigorítani a túlságosan előnyös magyar szabályokon. A szellemi termékekkel, jogdíjakkal kapcsolatos adóösztönzőkről van szó, melyeket az EU bizottság és az OECD a „káros adóverseny” körébe tartozónak minősített.
Az adócsomag ugyancsak adós maradt a bérjárulékok két hónapja bejelentett csökkentésével, melynek mértéke a kormányzati bejelentés szerint 2017-ben 5 százalékpontos lenne, így 27-ről 22%-ra csökkenne a szociális hozzájárulási adó. Továbbra sem ismertek ennek pontos feltételei, illetve hogy összességében mennyire lesz alkalmas a drasztikusan emelkedő bérköltségek ellensúlyozására, hiszen – mint ismeretes – jövőre 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés várható, ezen túlmenően a versenyszférától 11%-os béremelést vár el a kormányzat.
Az adócsomagban elfogadott módosításokat a MAZARS az alábbiakban foglalta össze.
I. Az adózás rendje
A MAZARS szerint az adózás rendjében fundamentális változások nem várhatók, a NAV szolgáltató jellegének erősítése pedig mindenképpen üdvözlendő. A módosítások tovább finomítják a feketegazdaság elleni fellépés eszközeit.
2017-től új elemként jelenik meg a támogató eljárás, melynek lényege, hogy a NAV a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása érdekében első körben kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, esetleg felhívja önellenőrzésre. A lényeg, hogy az eljárás keretében önként rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye.
Az ún. alvó cégek kiszűrése érdekében kiegészül a „jó adózói” minősítés feltételrendszere: 2017. január 1-jétől a megbízható adózóktól a tárgyévre vonatkozóan is elvárt a pozitív adóteljesítmény. Ugyanakkor a megbízható adózói státuszhoz kapcsolódó kedvezmények köre kibővül, hiszen 1,5 millió forint adókötelezettségig kérelemre 12 hónapra pótlékmentes fizetési könnyítést (részletfizetést vagy halasztást) kaphatnak.
A feketegazdaság visszaszorítását szolgálhatja az az új előírás is, mely szerint székhelyszolgáltató igénybevétele esetén ezt be kell jelenteni a NAV-hoz (sőt az ilyen cégek kockázatos adózóvá válnak, ha az adóhatósági eljárás akadályozása miatt bírságot kapnak).
Az élelmiszerautomatákat ún. felügyeleti egységgel kell ellátni, amelyet a NAV online ellenőriz. A jövőben csak ilyen egységgel felszerelt automata lesz majd üzemeltethető.
Az EKAER rendszerben ún. új kötelezettnek minősülő adózónak mindenképpen kockázati biztosítékot kell fizetnie 6 hónapig, de legalább az első 10 alkalommal, ha korábban nem adott be áfabevallást, vagy adószámát felfüggesztették. Részben az EKAER-hez kapcsolódik, hogy a NAV zárolás alá vonja azt az árut, amelyek eredetéről, tulajdonosáról, beszerzésének körülményeiről nem áll rendelkezésre megfelelő igazolás (a romlandó árura vagy élő állatokra ez nem vonatkozik).
Kedvező változás viszont, hogy az adóregisztrációs eljárásban kimentési lehetőséget kapnak azok a személyek, akik kisebbségi tulajdonosok voltak olyan cégben, amely pl. adótartozással szűnt meg, így ez nem jelent majd akadályt egy újabb cégalapítás során.
II. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (SZJA)
2017-től megszűnik az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat választásának lehetősége, helyette azonban bevezetik az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetet (eSZJA). Az adóbevallási tervezet nemcsak ügyfélkapun keresztül lesz elérhető, hiszen postai úton, emailben vagy sms-ben is igényelhető, 2017. március 15-ig. Ebben lehetőség nyílik az éves Eho összegének bevallására is.
Sokaknak hoz változást, hogy a jövő évtől már párhuzamosan igénybe vehető az első házasok kezdeménye és a családi kedvezmény. Míg az eddigiekben az első házasok kedvezményének megszűnését eredményezte a 24 hónapos jogosultsági időszak során történt családalapítás, ezt követően az ifjú párt megillető kedvezmény a teljes, kétéves időszak során jár. A módosítás hatálya visszamenőleges.
A cafeteria adózása kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy 2017-től kizárólag az éves keretösszeget (100.000 Ft) meg nem haladóan adott pénzösszeg és a SZÉP Kártyára – a kettő együtt max 450 ezer forint határig - adott juttatás minősül ún. béren kívüli juttatásnak. Jó hír viszont, hogy a béren kívüli-, illetve egyes meghatározott juttatások esetében az adóalap kiszámítása során alkalmazott 1,19-es szorzó a jövő évtől 1,18-ra mérséklődik. A kedvezményes adózású (34,22% adó) kategóriából kikerül több népszerű jutttatási elem, így az Erzsébet utalvány, a helyi bérlet, a munkahelyi étkeztetés, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás és az önkéntes nyugdíj- és egészségbiztosítás.
Az ötéves tartós befektetési szerződések esetében a hatályos szabályozás szerint a teljes összeget ismételten le kellett kötni, vagy fel kellett venni. A módosítás értelmében megszűnik a részkivétel tilalma, az újra lekötött összegnek azonban el kell érnie
a 25.000 forintot.
A saját személygépkocsi hivatali célú használata után elszámolható általános normaköltség 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik 2017. január 1-től.
III. EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG (EHO)
A módosítás egységesíti az eho kulcsokat, a jövőben kizárólag 14 vagy 27%-os kulcsokkal számolhatunk.
Megszűnik a kamatjövedelmet (és ennek részeként a TBSZ lekötési hozamát), valamint a tételes átalányadózást választó fizető-vendéglátó tevékenységet terhelő eho kötelezettség.
IV. TÁRSASÁGI ADÓ (Tao)
A legfontosabb változás a társasági adó területén három új kedvezmény bevezetése, melyek
- a start-up vállalkozásokba történő befektetéssel kapcsolatban,
- az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházásra vonatkozóan és
- a vendéglátóhelyen történő élőzene nyújtásával összefüggésben
érhetőek el. A törvénymódosítás alapján az első esetben a társaság az adó alapját csökkentheti, míg a másik két esetben az adójából vonhatja le a kedvezményt.
Kedvező módosítás - és már a 2016-ra adott támogatásokra vonatkozóan is alkalmazható -, hogy a filmalkotás és előadó művészeti szervezetek, valamint a látványcsapatsportok támogatása során az ún. kiegészítő támogatás megfizethető „késedelmesen” is (a támogatás adóévét követően egészen az adóbevallás benyújtásának határidejéig). Fontos azonban, hogy ebben az esetben az adókedvezmény csak a támogatási igazoláson szereplő összeg 80%-ig vehető igénybe.
Újdonság, hogy a Kárenyhítési Alapba nyújtott támogatás a kifizetett összeg 50%-ig adóalapcsökkentő tételnek minősül a juttatás adóévében.
2017. január 1-től módosul az ingyenes juttatások elismert költségként való kezelésének feltételrendszere: a jövőben ennek további kritériuma, hogy az átvevő fizesse meg
az elszámolt bevételre eső társasági adót.
2017. január 1-jét követően enyhülnek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltségnövelési feltételei. Egy KKV által megvalósított beruházás esetén elegendő akár 10 fővel növelni a létszámot (a korábbi 50 fő helyett).
Nem szabad elfelejteni a nyári adócsomagban szereplő változásokat sem. Ilyen a szellemi termékekből származó jogdíjak kedvezményének jelentős újraszabályozása, vagy a – 2017-től hatályos – kedvezmény a „kastélyfelújításokra”. Azt pedig csak a NAV gyakorlata fogja megmutatni, hogy az adóelkerülés ellen beépített pontosító szabályok – melyek az ügyletek valós tartalmát rendelik vizsgálni – valóban „atombombaként” hatnak-e.
Az idei évben azonban még ezekkel együtt sincs vége a változásoknak: egy harmadik adócsomag hozhatja el a bejelentett 9%-os társasági adókulcsot.
V. A kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata)
Január 1-jétől 6 millióról 12 millió forintra emelkedik a bevételi értékhatár. Ezen éves határ túllépése esetén az adózó a meghaladó rész után továbbra is 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni.
VI. KISVÁLLALATI ADÓ (Kiva)
Nem változik az a szabály, hogy a KIVÁ-ba belépni 500 millió forintos bevételi értékhatárral lehet, de aki már KIVA adóalany, annál akár az 1 milliárd forintot is elérheti majd. A foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltétel szintén kedvezően változik. Az igazi áttörést azonban az adóalap meghatározásának újragondolt, egyszerűbb módja hozhatja meg.
VII. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (ÁFA)
Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár jövőre 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik.
2017. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken a baromfi húsára, belsőségére és a tojásra vonatkozó áfakulcs. A friss tej értékesítése után pedig (ide nem értve az UHT és az ESL tejet) 18 százalék helyett ugyancsak 5 százalék adót kell felszámítani.
VIII. Vagyonszerzési illetékek
Átalakul az ingatlanforgalmazók, illetve lízingcégek illetékkedvezménye. A jövőben főszabály szerint 3%-os ingatlanszerzési illetéket kell fizetniük, ha 2 éven belül továbbértékesítik az ingatlant. Az eddigi 2%-os mértékre csak akkor jogosultak, ha azt is vállalják, hogy az átruházás adásvétel, vagy lízing formájában ténylegesen megtörténik.
IX. Jövedéki adó
Fontos kiemelni, hogy január 1-jével hatályba lép az új jövedéki adóról szóló törvény azon része, amely a dohánytermékek lépcsőzetes adóemeléséről szól. Emellett az érintettek számára igen fontos, hogy az elektronikus cigaretta is dohánygyártmánynak minősül januártól. Ezen felül, a törvény értelmében 2017. január 1-jétől a zárjegy már nem tartalmazza a dohánygyártmányok árát.
X. Reklámadó
A csomag pontosítja az interneten közzétett reklám esetén a közzétevő személyét: az minősül közzétevőnek, aki az adott reklámfelülettel rendelkezni jogosult. Fontos, hogy a kapcsolt vállalkozások esetében az adóalap összeszámítási szabálya megszűnik.
Nem szabad elfejeltetni azt sem, hogy 2017-től lépnek hatályba azok a rendelkezések is, melyek a bejelentkezést, illetve az adóbevallást elmulasztó adózók számára rendkívül súlyos szankciókat, illetve 3 milliárd forintos vélelmezett adó megállapítását helyezik kilátásba.
XI. Helyi iparűzési adó (HIPA)
A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap-összeszámítási szabályt eddig olyan társaságoknak kellett alkalmazniuk, amelyek esetében az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások összesített értéke elérte a nettó árbevétel 50%-át. Az új rendelkezés értelmében az összeszámítást már csak azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazniuk, melyek 2016. október 1-jét követően, szétválás útján jöttek létre és az előbb említett 50%-os arányt is elérik. Az új szabályt legkorábban a 2016. október 1-jén kezdődő üzleti évre lehet alkalmazni.
Adminisztrációs egyszerűsítési céllal, az önkormányzati hatókörben megítélhető adóelőnyök a továbbiakban nem minősülnek csekély összegű (ún. „de minimis”) támogatásnak. Az átmeneti rendelkezések értelmében ezt a módosítást a 2016. adóévre tekintettel még nem kell alkalmazni.
XII. Építmény- és telekadó
Egyértelműsítik, hogy az építmény- és telekadómentességek a korrigált forgalmi érték szerinti adómegállapítási mód esetében is megilletik az adózót.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az önkormányzat az adó alapját rendeletben
a korrigált forgalmi érték alapján állapította meg, úgy az esetleges mentességek négyzetméter-arányosan vehetők figyelembe.
Építményadóban, a lakás korrigált forgalmi értékének megállapítása során nem kell figyelembe venni a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség, melléképület alapterületére jutó korrigált forgalmi értéket.
XIII. Robin Hood-adó
Az energiaellátók jövedelemadója kapcsán két új adóalap-csökkentő tétel kerül bevezetésre, ezek már a 2016-os adóalapban is érvényesíthetőek lesznek:
1. az előadó-művészet, filmalkotás, valamint látvány-csapatsport támogatásának céljára felajánlott összegre tekintettel kapott, egyéb bevételként elszámolt adójóváírás összege – a társasági adóhoz hasonlóan - az energiaellátók jövedelemadója alól is mentesül.
2. a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet sem képez adóalapot.
Jövőre új adókedvezmény megjelenése is várható, melynek lényege, hogy a fizetendő adó annak legfeljebb 50%-ig csökkenthető az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások fejlesztési adókedvezményének társasági adóban nem érvényesített részével.
