Elszegényedik a német lakosság jelentős része
A német országos statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint 2011-ben a lakosság 19,9 százaléka, vagyis 16,3 millió ember tartozott a társadalom pereme felé sodródók csoportjába. Egy évvel korábban 19,7 százalék volt a szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettek aránya. A csoport nagyságát három mutató alapján határozták meg. Az első az anyagi nélkülözés mértéke. A vizsgálat szerint a lakosság 5,3 százaléka él súlyos anyagi nélkülözés közepette, azaz egyebek mellett nem tudja rendszeresen fizetni a számláit és megfelelően fűteni a lakását, vagy pedig nem jut legalább kétnaponta meleg ételhez és nem tud fedezni egy váratlanul adódó nagyobb kiadást.
A második mutató a szegény sorba jutás kockázatát vizsgálja az egy főre jutó nettó jövedelem felől. A határérték a lakosság egészére jellemző jövedelmi középérték 60 százaléka, havi 952 euró. Az ennél kevesebb elkölthető jövedelemmel rendelkezők aránya 15,8 százalék, ami a legmagasabb érték 2005 óta. A harmadik mutató a családok munkaerőpiaci helyzetét vizsgálja. A felmérés szerint a lakosság 11,1 százaléka tartozik a lecsúszástól fenyegetettek csoportjába, annak alapján, hogy olyan családban él, ahol senki sem dolgozik rendszeresen.
A szegénység és kirekesztődés demográfiai csoportok szerinti bontásban leginkább a munkaképes korú nőket veszélyezteti, közülük 22,4 százalék juthat a társadalom peremére. A legalacsonyabb, 13 százalékos arányt a 65 éven felüli férfiak körében mérték. A felmérést a háztartási költségvetési és életkörülmény felvétel (EU-SILC) című rendszeres uniós vizsgálat keretében végezték 13 500 háztartás adatainak vizsgálatával. A Destatis szakértői szerint az EU-SILC vizsgálatokban alkalmazott módszertan előnye, hogy több oldalról lehet megvilágítani a szegénység és társadalmi kirekesztődés problémáját.
A rászorulókat segítő német szervezetek országos szövetsége (PW) szerint azonban a felmérés alapján nem lehet pontos képet alkotni a szegénység alakulásáról, és a szubjektív megítélést is tükröző adatok helyett inkább a jövedelmi viszonyokra kellene összpontosítani. A jövedelmi viszonyok alapján az látható, hogy a szegények aránya 2005 óta nem változott lényegesen, 15 százalék körül stagnál - mondta Ulrich Schneider, a PW vezetője. A szervezet legutóbbi, 2010-ről szóló jelentése szerint a szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők száma 12 millió, a szegények teljes népességen belüli aránya pedig 14,5 százalék. (MTI)
