Meglepte a piacot az EKB elnöke
Az EKB hosszú idő után április elején emelt kamatot a 2009 májusa óta változatlan, rekordalacsony 1 százalékról. Az irányadó kamat 2000-től 2008 októberéig 4,25 százalék volt, azóta pedig a gazdasági válság elmélyülésével párhuzamosan folyamatosan csökkent, egészen 2009 májusig.
A bank annak ellenére tartotta a kamatszintet, hogy erősödik az inflációs nyomás az euróövezetben: áprilisban harminc hónapja a legmagasabbra, 2,8 százalékra nőtt az éves árindex az Eurostat minap megjelent becslése szerint. Az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalék körüli, ám annál nem nagyobb inflációt tart megfelelőnek, a célsáv felső határát messze meghaladó mértékű drágulás pedig további kamatemelésre sarkallhatja az árstabilitás felett őrködő intézményt. Az EKB éppen az infláció gyorsulása miatt emelte irányadó kamatát 1,25 százalékra április 7-én.
Elemzők további kamatemelést várnak, de az időzítést illetően megoszlanak a vélemények: van, aki már júniusban, más csak júliusban számít további emelésre. Mindenesetre az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet az áprilisi emeléskor hangsúlyozta: nem arról döntöttek, hogy az akkori emelés egy kamatemelési sorozat első lépése lesz. Azóta viszont az EKB igazgató tanácsának több tagja is utalt arra, hogy az áprilisi emelés nem egyszeri volt.
A Helsinkiben tartott kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Jean-Claude Trichet némileg meglepte a piacot szóhasználatával, amikor az euróövezet inflációs veszélyeiről szólt. Korábbi nyilatkozatokban - a piac szerint a kamatemelés lehetőségét jobban előrevetítő módon - úgy fogalmazott: "élénk éberséggel" (strong vigilance) kísérik az infláció alakulását. Ezúttal a régebben, az infláció gyorsulásának kezdetén használt "nagyon közelről" (very closely) szókapcsolatot használta Trichet.
A jegybankelnök beszédében arról tájékoztatott, hogy az EKB kormányzótanácsa egyhangúlag döntött a kamatszint tartása mellett. Az újabb kamatemelés kisebb valószínűségére reagálva gyengült az euró a dollárral szemben: a nyilatkozat előtti 1,482-es szintről 1,47 közelébe esett az euró dollár árfolyama. Hasonló okok miatt 12 bázisponttal 1,80 százalékra csökkent a két éves futamidejű német államkötvények hozama is, miközben a két és tíz éves lejáratú államkötvények hozamkülönbözete 6-7 bázisponttal 144 bázispontra nőtt.
Az inflációs várakozásokról szólva Trichet kiemelte, hogy a magasabb árnövekedési ütemet elsősorban a magasabb nyersanyag- és energiaárak okozzák. Az euróövezeti infláció az elkövetkező hónapokban "egyértelműen" az EKB célja felett alakulhat - tette hozzá. A bankelnök az újságírói kérdések özönét kiállva kitartott korábban számtalanszor hangoztatott álláspontja mellett, amely szerint a görög államadósság átstrukturálása nem fog megtörténni. Megismételte korábbi kijelentését, hogy valamennyi félnek a már elfogadott terveket kell végrehajtania.
Jean-Claude Trichet üdvözölte a portugál ügyvivő kormány, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) megállapodását az ibériai ország kimentéséről. Úgy fogalmazott: a program portugál gazdaság fenntartható stabilizálódásához szükséges elemeket tartalmazza és ezért hozzájárul a bizalom helyreállításához.
Az euróövezet kilátásairól szólva elmondta, hogy az elmúlt időszak nyilvánosságra hozott adatai megerősítik a gazdasági tevékenység alapvető pozitív, növekedési lendületét, ám figyelmeztetett: továbbra is a szokottnál jelentősebb bizonytalansággal kell számolni. A világgazdasági környezettel kapcsolatosan megjegyezte, hogy a bizonytalanságok ellenére a növekedés kockázatai kiegyensúlyozottak. A bővülés lassulására az energiaárak további növekedése jelenthet veszélyt - tette hozzá. (MTI)
