Mennyire vagyunk innovatívak?
Rámutatott: az innovációban a kis- és nagyvállalatokra egyaránt szükség van, mindegyiknek megvan a maga szerepe.
Az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon 2011-ben a GDP 1,2 százalékára nőtt a kutatás-fejlesztési ráfordítás, ami 1993 óta a legmagasabb arány volt. 2012-ben is hasonló, vagy valamivel magasabb összeg lesz a végleges adat.
2011-ben a kutatás-fejlesztésre fordított 336 milliárd forint kétharmadát a vállalatok adták - tette hozzá Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár kiemelte, az innováció és a kutatás-fejlesztés jelentős tényező abban, hogy Európa visszaszerezze versenyképességét, és ledolgozza lemaradását. Magyarország esetében szintén az innováció erősíti a versenyképességét; az országnak nem az alacsony bérekkel, a gyenge forinttal, hanem a magas hozzáadott értékű termékekkel kell versenyképesnek lennie, és ehhez megfelelő infrastruktúra, teljesítményösztönző adórendszer, rugalmas munkaerőpiac, jól képzett munkaerő, alacsony bürokratikus költség is szükséges - hangsúlyozta az államtitkár.
Cséfalvay Zoltán rámutatott arra, hogy a nemzeti innovációs politikák is versenyeznek. Magyarország nyitottságát tekintve a legerősebbek között van a globalizációs index alapján, erősen exportorientált, a GDP 90 százalékát külpiacra termeli. A magyar export egyötöde magas hozzáadott értékű termék, ez Kelet-Közép-Európában a legmagasabb arány.
Az Európai Unió tagországaival összehasonlítva Magyarország közepesen innovatív ország, így van még teendő, ugyanakkor a kockázati tőke erőteljesen megjelent a magyar innovatív vállalkozásokban, 2011-ben a térségbe áramlott kockázati tőke 42 százalékát, a legtöbbet magyar cégekbe fektették be, és ezzel az uniós tagországok között a GDP-hez viszonyított befektetett kockázati tőke alapján az ötödik helyen áll - ismertette az államtitkár.
A kormány innovációt segítő intézkedései között említette, hogy meghatározták a vállalati innováció fogalmát, és a kidolgozott minősítés növeli a jogbiztonságot. Az idén január elsejétől a magasan képzett kutatók és fejlesztők szociális hozzájárulási adóját elengedik, ami becslések szerint 4 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésből, viszont ennyi marad a vállalatoknál - mondta Cséfalvay Zoltán.
2014 és 2020 között Magyarországnak a strukturális alapokból és a kohéziós alapból mintegy 24 milliárd euró forrás jut, amelynek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kívánják fordítani, szemben a 2007-2013-as időszak 16 százalékával - közölte az államtitkár.
A következő uniós fejlesztési ciklusban a közvetlen gazdaságfejlesztésre szánt források jelentős részét a kkv-szektor, a kutatás-fejlesztés-innováció, a foglalkoztatás erősítésére, a modern technológiák bevezetésére fordítják. Ebből legalább 400 milliárd forint jut közvetlenül kutatás-fejlesztésre-innovációra, de ez az összeg növekedhet, mert más operatív programok is tartalmaznak majd forrásokat erre a célra - ismertette az államtitkár. (MTI)
