Szigorúbban ellenőrzik a pénztárak közötti átlépéseket

Kepecs Gábor, az Aegon közép-kelet-európai régió vezérigazgató-helyettese bírálta a három portfóliós rendszer év eleji bevezetését, úgy vélte nem kellően mérték fel ennek kockázatait, a hazai eszközök súlyának növelését előíró mostani szabályozást azonban hasznosnak és folytatásra érdemesnek nevezte. Helyesnek nevezte a pénztárak közötti átlépések korlátozását is, de ennek betiltását nem tartaná szerencsésnek.

Az 52 év feletti magán nyugdíjpénztári tagok tb-be való visszalépésének idei lehetőségét is megfelelő döntésnek nevezte az adott helyzetben. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a rendszer stabilitás érdekében ezzel nem célszerű többször élni. Erdős Mihály, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) főigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a pénztárak közötti átlépők létszáma.

Meggyőződése szerint a legtöbb esetben nem a magasabb hozam határozza meg az átlépés irányát, sokkal inkább az ügynöki, közvetítői szervezet erősödése. Ezt támasztja alá a PSZÁF felmérése is, amely szerint vajmi kevés összefüggés van az átlépés iránya és az egy pénztárak hozamalakulás között. Eddig összesen több mint 412 ezer tag lépett át másik pénztárba, 91 százalékuk csak egyszer váltott szervezetet, és az átlépők tavaly 60 milliárd forintot mozgattak meg.

A számok alapján Erdős Mihály úgy vélte, hogy a szabályozást tovább kell finomítani. Székely Tamás, egészségügyi miniszter az öngondoskodás szerepének bizonyosan növekvő szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy ez nem jelentheti az egyén "magára hagyását", ezért a szervezett öngondoskodásnak kell fejlődnie. A gazdasági környezet változása rávilágít arra, hogy csak pénzügyi támogatási rendszerekkel nem ösztönözhető hatékonyan az öngondoskodás, a szemléletnek is változnia kell - fűzte hozzá.