A magyar agrárium jól teljesít, de nem mindegy honnan nézzük
A magyar mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke a KSH adatai szerint 2021-ben elérte a 3 378 milliárd forintot, a növénytermesztés 61, az állattenyésztés 32 százalékkal járult hozzá a teljesítményhez. Az ágazat összességében 13 százalékkal bővült 2020-hoz viszonyítva, a növénytermesztés 19, az állattenyésztés 8,5 százalékkal gyarapodott. Magyarország 2021-ben 2,1 százalékkal részesedett az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából. Az összképet árnyalja, hogy az értéknövekedést a drágulás hajtotta: maga a termelési volumen 2,3 százalékkal csökkent, miközben az árak 16 százalékkal emelkedtek.
A cikk szerzői rámutattak, hogy a globális agrártermelés az elmúlt 30 évben folyamatosan bővült, míg a magyar agrártermék-előállítás a rendszerváltást követő négy évben drasztikusan visszaesett, és erről a szintről azóta sem tud érdemben elmozdulni. Az elmúlt évtizedekben ezért hazánk részesedése a világ élelmiszertermelésében mintegy felére csökkent. Kedvező ugyanakkor, hogy 2010 óta a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége erősödött.
Nemzetközi összehasonlítás
Az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági termelése 2018-2020 átlagában 29,9 százalékkal haladta meg a 2004-2006 évekét. A vizsgált négy országban (Magyarország, Ausztria, Hollandia, Lengyelország) ennél magasabb volt a növekedés üteme, mert a dél-európai tagországok mezőgazdaságának teljesítménye visszahúzta az uniós átlagot. Magyarországon a bővülés üteme erőteljesebb volt, mint Ausztriában vagy Hollandiában, ugyanakkor Lengyelországban a mezőgazdasági kibocsátás csaknem kétszer olyan gyorsan növekedett, mint hazánkban, tehát a lengyel gazdák nagyobb hatékonysággal használták ki az uniós tagság előnyeit, mint magyar társaik.
A magyar teljesítmény javulását az is árnyalja, hogy termelésintenzitásban Hollandia messze kiemelkedik a vizsgált országok közül. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési értéke a magyarénak csaknem tízszerese, ráadásul a különbség növekszik. A gyarapodás ütemét tekintve ebben a fontos összevetésben jelentős az elmaradásunk Ausztriától és Lengyelországtól is. Intő jel az is, hogy a vizsgált időszakban a lengyelek több mint kétszeres javulást értek el ebben a mutatóban.
A cikk szerzői számos más területen is összehasonlították a vizsgált országok mezőgazdasági teljesítményét. Összességében azt a következtetést vonták le, hogy Hollandia a termelésintenzitás, a termelés és exporthatékonyság tekintetében is óriási előnyben van, Magyarország pedig jelentősen elmarad Ausztriától és Lengyelországtól is. Az OTP Agrár szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy nemzetközi megmérettetésében csak hatékony, versenyképes agrárgazdasággal lehet helytállni – csak önmagunkhoz mérni mai teljesítményünket, megtévesztő lehet.
