Ahogy még nem gondoltál az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra

Mi számít energiahatékonysági beruházásnak?

Az a beruházás vagy felújítás minősül a magyar társasági adózás fogalmi keretein belül  energiahatékonysági célúnak, amely azt eredményezi, hogy az adott vállalkozás a  beruházást/felújítást megelőző energiamennyiség felhasználásával több terméket tud  előállítani, vagy a beruházást/felújítást követően kevesebb energiával tud a korábbival  megegyező számú terméket előállítani. Arra vonatkozóan nincs előírás, hogy mennyivel –például hány százalékkal, vagy melyik mértékegység meghatározott értékével – kell  csökkennie az energiafelhasználásnak, ráadásul a csökkenteni kívánt energia bármi lehet:  földgáz, propán-bután (PB) gáz, benzin, gázolaj, távhő, villamos energia stb.

A beruházás/felújítás eredményeként megtakarított energiát azonban vagy  becsléssel/számítással, vagy pedig méréssel szükséges alátámasztani.

A gyakorlatban energiahatékonysági célú beruházás/felújítás lehet – egyebek mellett – egy  épület hőszigetelése, egy meglévő, korszerűtlen gázkazán vagy légkondicionáló rendszer  lecserélése (pl. hőszivattyús hűtési-fűtési rendszerre), vagy egy magas energiafogyasztással  üzemelő gyártóberendezés lecserélése egy alacsony fogyasztásúra.

Az energiahatékonyság adózási oldala

„A magyar társasági adótörvény szerint egy vállalkozás társasági adókedvezményt vehet  igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és  üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy  döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt  adóévben” – hangsúlyozza Vizer József, a Grant Thornton adótanácsadási üzletág vezetője.  

A kedvezmény a beruházás/felújítás összes elszámolható költsége (ideértve az esetleges  állami támogatást is) után vehető igénybe (a lentebbi megkötéssel), viszont van egy (relatív)felső határa, amely függ egyrészt a beruházás/felújítás földrajzi helyétől, másrészt az  adókedvezményt igénybe vevő vállalkozás méretétől is:

*: Az „Egyéb” alatt az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és  Pest tervezési-statisztikai régiókat értjük.

Ezenkívül van egy abszolút felső határ is: függetlenül a fenti százalékos értékektől, a  támogatás mértéke nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A  szóban forgó adókedvezmény, a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett társasági adó  legfeljebb 70%-ig vehető igénybe.

Az adózás részletei

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás/felújítás adókedvezménye egyrészt  társasági adó visszaigénylésre ad lehetőséget (ha az érintett vállalkozás korábban előlegként  magasabb összeget fizetett az adókedvezménnyel csökkentett tényleges társasági adónál),  másrészt az alacsonyabb társasági adókötelezettség alacsonyabb előlegfizetéssel jár, hiszen  a tényleges társasági adó 4, vagy 12 részletre osztásával kerül meghatározásra a jövőben  fizetendő társasági adóelőleg.

Vagyis ez a társasági adókedvezmény-lehetőség elsősorban azon vállalkozások számára  ajánlott, amelyek a beruházás/felújítás üzembehelyezésének évében, vagy az azt követő 5-6  évben várhatóan nyereségesen működnek majd és emiatt társasági adófizetési  kötelezettségük keletkezik.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Jelen adókedvezmény tehát az elszámolható költségek után vehető igénybe. Ilyen költségnek  minősül a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő, vagy az  energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz bekerülési értéke.  Hangsúlyozandó, hogy az adókedvezményt kizárólag magasabb energiahatékonysági szint  elérését szolgáló beruházás/felújítás esetében lehet a teljes költségre érvényesíteni, minden  más esetben csak azzal a többletköltséggel lehet számolni, ami ahhoz kellett, hogy az  egyébként is megvalósítani tervezett beruházás magasabb energiahatékonyságot érjen el.  Például, ha egy vállalkozás egyébként is bővítené gyártósorát, de a rendelkezésére álló  lehetőségek közül azért választ egy számára drágább megoldást, mert azzal a géppel energiát  is meg tud majd takarítani, akkor ezen drágább gép többletköltsége tekintetében tud a szóban  forgó adókedvezménnyel élni.

Kell energetikai szakértő is

Annak meghatározása, hogy egy beruházás esetében mi minősül teljesen figyelembe vehető  költségnek és mi minősül csupán többletköltségnek, laikusok számára nem egyszerű. Éppen ezért mindenképpen érdemes egy energetikai szakértő segítségét igénybe venni annak  eldöntése érdekében, hogy melyik kategóriába esik a beruházás/felújítás. Az elszámolható  költség téves megállapítása esetén ugyanis komoly társasági adóhiánnyal lehet számolni az  utólagos NAV vizsgálat során.

A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az érintett vállalkozás – legkésőbb az  adókedvezmény igénybevétele első adóévének társasági adóbevallása benyújtásáig – rendelkezzen a kapcsolódó kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy  beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak  minősül. Ilyen igazolást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett  névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állíthat ki.

Hangsúlyozandó, hogy az állapotfelmérésnek, ill. a kiindulási energiaszint energetikai auditor  által történő meghatározásának már a beruházás, felújítás megkezdése előtt meg kell  történnie. Ennek elmaradása kockázatot jelenthet egy adóellenőrzés során, tehát nem csak  arra kell kiemelt figyelmet fordítani, hogy megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező szakértő  kerüljön megbízásra, de a megbízás időbelisége is fontos szempont a beruházás/felújítás  tervezése során.

Feltételek

Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás esetén  korlátozás, hogy az adókedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, amennyiben a  beruházás/felújítás az energiahatékonyság növekedésével jár. Az adókedvezmény  igénybevételének további feltétele, hogy az érintett vállalkozás a beruházás/felújítás részét  képező valamennyi eszközt használatba vegye és ezeket az üzembe helyezést követő legalább  öt évig („kötelező üzemeltetési időszak”) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint  üzemeltesse, használja.

A fentiek nyomon követése és utólagos ellenőrizhetősége céljából az érintett vállalkozásnak  külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a kapcsolódó eszközök üzembe  helyezésének (vagy adott esetben állományból való kikerülésének) időpontját, helyét és  bekerülési értékét.

Az adókedvezmény azonban nem minden energiahatékonysággal kapcsolatos  beruházás/felújítás esetén igényelhető. Nem vehető igénybe többek között akkor, ha az  érintett vállalkozás a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás/felújítás megkezdésének  időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, vagy ha a beruházás tárgya  személygépkocsi (ide nem értve a nagy rakodóterű személygépkocsikat). Továbbá akkor sem  számíthatunk erre, ha az érintett vállalkozás ugyanazon beruházás kapcsán fejlesztési  adókedvezménnyel kíván élni (vagy élt). A szabályok betartására mindenképpen fokozott  figyelmet kell fordítani, mivel az adókedvezmény feltételeinek teljesítését a NAV az  adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer,  hivatalból ellenőrzi.