Csaknem 20 ezer milliárd forintba kerülne a magyar lakásállomány energetikai felújítása
A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakóingatlanok legnagyobb része, körülbelül 60 százaléka családi ház, a téglaépítésű társasházi lakások és a panellakások hozzávetőleg az állomány 20-20 százalékát teszik ki. Az ingatlanok több mint 80 százaléka 1990 előtt épült, és óriási részük elavult energetikai szempontból. Az energiahatékonyság növelésének egyik lehetséges módja az új lakások építése, a magyar lakásállomány megújulási rátája azonban alacsony, az elmúlt években 0,23 százalék és 0,63 százalék között mozgott. Elengedhetetlen tehát, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a már meglévő otthonok korszerűsítése.
A Takarék Index elemzői a 2015-ben készült Nemzeti Épületenergetikai Stratégia vonatkozó eredményeit, valamit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait is felhasználva, a már elvégzett energetikai korszerűsítéseket is figyelembe véve becsülték meg, hogy hozzávetőleg mennyibe kerülne most nemzetgazdasági szinten a hazai lakásállomány korszerűsítése. Az általuk megállapított 18-19 ezer milliárd forint rendkívüli nagyságát mutatja, hogy a teljes magyar GDP 2021-ben 55,1 ezer milliárd forint volt, vagyis a bruttó hazai termék harmadára lenne szükség ahhoz, hogy a hazai lakások energetikai szempontból teljesen korszerű állapotba kerüljenek. Összehasonlításképpen rámutattak: tavaly az építőipar teljes termelése 5,4 ezer milliárd forint volt, azaz a felújítások több évre megrendelést jelenthetnének a megrendeléscsökkenéssel szembesülő szektor, főként a KKV-k, de átfogóbb programok révén a nagyobb cégek számára is.
A szakértők becslésének alapját jelentő ingatlantípus – az 1960 és 1970 között épült, 100 négyzetméteres, a köznyelvben „Kádár-kockaként” emlegetett házak – fűtéshez és a melegvíz előállításához szükséges négyzetméterenkénti primer energiaigénye több mint 500 kilowattóráról 139-re csökkenne a valamivel több mint 12 millió forintra taksált költségoptimalizált felújítás révén. Ilyen mértékű felújítás azonban sok esetben nem indokolt, az elvégzett munkák előtt pontos költség-haszon vizsgálatra van szükség. Annál is inkább, mivel a felújítások költségei az ingatlan értékének arányában is jelentős különbségeket mutathatnak. Egy olcsóbb környéken lévő épület esetében ugyanis a felújítási költségek nagyobb arányt képviselhetnek az ingatlan értékéhez képest, adott esetben meg is haladhatják. Mindazonáltal az energiahatékonyság jelentős prémiumot jelenthet az ingatlan értékében: az energetikai szempontból legrosszabb, JJ minősítésű ingatlanokhoz képest a közel nulla energiaigényű, azaz legalább BB minősítésű ingatlanok 50, de az átlagost megközelítő és az átlagos energiaosztályba tartozó lakások is jelentős, 15 és 20 százalékos prémiummal rendelkeztek – már az energiaárrobbanás előtt. Ez minden bizonnyal tovább nőtt tavaly óta – mutattak rá az elemzők, akik a korszerűsítéssel kapcsolatos fő kérdések közé sorolják a finanszírozás kérdését, ennek részeként pedig a központi források szerepét is.
„Az energiahatékonyság kétségtelenül napjaink egyik legfontosabb kérdése, amely a lakáspiacon is rendkívül erősen érezteti hatását. A Magyar Bankholding bankjainál, az MKB Banknál és a Takarékbanknál épp ezért kínálunk ügyfeleinknek olyan pénzügyi megoldásokat a korszerűsítésre – hőszigetelésre, napelemek telepítésére, nyílászárócserére –, amelyek révén csökkenhet a magyar háztartások energiafogyasztása, és előtérbe kerülhetnek a megújuló energia felhasználásán alapuló technológiák. Célunk, hogy minél kedvezőbb feltételekkel, a személyi kölcsönt és a jelzáloghiteleket is magában foglaló széles termékpalettával elégíthessük ki ezeket az igényeket is” – mondta Kelemen Tamás, a Magyar Bankholding termékfejlesztési igazgatója, hozzátéve, hogy a hiteltermékek kamatai ugyan nőttek a közelmúltban, de a törlesztőrészletek emelkedése még így is kedvezőbb lehet a rezsiköltségek növekedésénél.
