Fókuszban a történelmi és külhoni magyar borvidékek fejlesztése

Az agrárminiszter a rendezvényen arról beszélt, hogy a tárca a különböző szakmai programjai révén immáron több mint egy évtizede támogatja a külhoni magyarság meghatározó részét kitevő gazdálkodókat.

A 2012 óta futó és egyre bővülő szakmai és pénzügyi segítséget nyújtó programok mára a teljes Kárpát-medencét lefedő agrárkapcsolati hálónak köszönhetően a határon túli magyarok tízezreinek a szülőföldön való boldogulásához járulunk hozzá. Emellett kiemelt figyelem övezi a történelmi magyar borvidékek fejlesztését és a külhoni magyar borászok közösségének támogatását. Ennek a gondolatnak a jegyében született meg öt évvel ezelőtt a Schams Ferenc Terv is - fűzte hozzá.

Nagy István az eddigi eredményeket sorolva kiemelte a gyulafehérvári érsekséghez tartozó borvidék revitalizációjának első szakaszát, a nagyenyedi borvidék fejlesztését és Délvidéken, Zentán egy borászati laboratórium kialakítását.

Mindezek mellett Marosvásárhelyen és Ménesen már működnek azok a jól felszerelt borászati létesítmények, amelyek szintén a magyar kormány támogatásával jöttek létre. Ebbe a sorba illeszkedik az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének székházfelújítása is, ahol az irodák mellett szintén egy laboratórium segíti a székelyhídi gazdálkodók munkáját - emelte ki a tárcavezető.

Kifejtette, a történelmi magyar borvidékek fejlesztése szervesen illeszkedik a magyar kormány nemzetstratégiai elképzeléseibe. Ezért, ahol látjuk, hogy van olyan szőlészeti-borászati történelmi hagyaték, amit életre lehet kelteni, vagy ahol van igény és fogadókészség a külhoni borvidékek fejlesztésre, ott igyekeznek segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - tette hozzá a miniszter.