Hét év alatt bő két és félszeresésére nőttek a lakásárak
Fordul vagy továbblendül? – ez sokak dilemmája az ingatlanpiac friss híreit kutatva. E kérdés mérlegeléséhez szolgáltatott adalékot a KSH a 2022-es III. negyedévi lakásárindex adataival. Igaz, ezek még csak előzetes számok, de az elérhető legfrissebb piaci szintű összegzések, amelyek a most zajló folyamatok jellemzésére a rendelkezésünkre állnak.
Bár már július-szeptemberben elérték az aggodalmak a lakáspiacot is, és érzékelhető volt a kereslet csökkenése, az árak még újabb rekordokat döntöttek. A KSH lakásárindexe 256,4 százalékot mutatott, ami arra utal, hogy egy ugyanolyan lakásért 2022 őszén közel 2,6-szer többet kellett fizetni, mint a bázisévben, 2015-ben. Ezen belül az új lakások árnövekedése még dinamikusabb volt (268,1%), míg a használtaké valamivel mérsékeltebb (254,3%). A változást leginkább az mutatja, hogy megtört az áremelkedés lendülete. Az előző negyedévhez mért növekedés mindössze 1 százalékot tett ki, holott például a megelőző három negyedévben ez a mutató jóval nagyobb – 5,5, 9,4, illetve 3,7 százalékos – drágulást jelzett. A lakások árának 2021 és 2022 ősze közötti éves emelkedése még mindig tekintélyes: 21%, de már nem döntött rekordokat, mint ahogyan azt megszokhattuk a legutóbbi összegzéseknél (a megelőző három negyedévben az éves drágulás mértéke 22,8-24,2 százalék volt).
Távolabbról rátekintve is némileg vegyes képet mutat a hazai piac tavalyi III. negyedéve. Az Eurostat összevetésében is kiemelkedő a 256,4 százalékos lakásárindexünk: az uniós átlag 150,2 százalék, s a tagországok közül egyedül Csehország jutott hozzánk közel a maga 221,4 százalékával. A drágulás lassulása – ahogyan az előzetes adatok is mutatják – az Európai Unió legtöbb tagországára jellemző. Míg a II. negyedévben a lakásár-növekedés uniós átlaga még 2,3 százalék volt, addig a III. negyedében már csak 0,9 százalékos ez a tempó. (Ezzel összevetve: míg április-júniusban az uniós átlag közel két és félszeresével drágultak a magyar lakások, addig július-szeptemberben már csak az átlagos közösségi tempóban.)
A piaci folyamatokat érzékenyebben és gyorsabban jelzik a forgalom mutatói, így a tisztánlátást az is segítheti, ha az Eurostat2022. III. negyedévi lakáspiaci forgalomról közölt előzetes adatait elemezzük. E szerint a megelőző három hónaphoz képest ekkor 20,7 százalékkal csökkent itthon az adásvételek száma. Ez pedig a visszaesés gyorsulására vall, mivel az előző negyedévben még csupán 4,4 százalékos volt a forgalom szűkülése.
„Amit látunk, az egyértelműen ciklusforduló, amire már egy ideje számíthattunk is egy ilyen hosszú és látványos növekedési periódus után” – értékeli az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Emlékeztet, hogy az árak változását – bármelyik irányba is mozduljanak – rendszerint a kereslet változása vezeti be, s arra reagálnak aztán kis késéssel az eladók. Az várható volt, hogy a lakásárak folyamatos kétszámjegyű növekedése nem tarthat örökké, s már 2022 tavaszán is érzékelhető volt az érdeklődés gyenge csökkenése. Ám e folyamatra ezúttal nagyon sok egyéb hatás is rárakódott – pl. az elszabaduló infláció, az eszkalálódó háborús helyzet, a rezsikrízis –, s ez most egyszerre kezd meglátszani a számokban. Bár némelyik már az év első felében is rontotta a feltételeket, akkor az állami támogatások és az év elején kapott plusz jövedelmek még tovább segítették a keresletet, így a lendület csak az új energiaárak nyári bejelentése után fogyott el. „Azóta határozottan érezhető a megtorpanás és kivárás, s így lehetnek a fő piaci számok még rosszabbak is a következő negyedévben, de nem tartunk ott, mint a legutóbbi klasszikus válságkor” – állítja a szakértő, emlékeztetve arra, hogy például 2009-re, két év alatt kevesebb mint felére esett a lakáspiaci forgalom, s öt éven át azon a szinten is maradt.
Most egyelőre a kivárás jellemző, ami nem is feltétlenül ugyanúgy hat majd a piac minden szegmensében. Valkó Dávid példaként felidézte, hogy a legutóbbi – piaci szempontból – igen nehéz periódusban, a Covid idején a körülmények éppen, hogy felpörgették a városból való kiköltözést, illetve a családi házak iránti keresletet. Most pedig arra látszik esély, hogy az energiahatékony és így rezsibarát, jellemzően kisebb lakások iránti keresletnél érvényesülhet a körülmények felhajtóereje.
Az, hogy mikor kap új lendületet a piac, vagy annak legalább egy része, éppen úgy függhet a hitelkamatok alakulásától, mint attól, hogy az első „valódi” tél tapasztalataiból tavaszra milyen következtetéseket szűrnek le az emberek. Az is biztos a szakértő szerint, hogy a kivárásnak is van természetes vége: a szükségessé váló költözéseket sem lehet az idők végezetéig halogatni. S persze az is mozdíthat a piacon, ha mérséklődnek az árak, illetve a vevők jobban kihasználják a most éppen bővebbé váló alkulehetőségeket és a 2023-ban is elérhető lakástámogatásokat.
