Antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló képesség a mezőgazdaságban és az ételünkben

Az antimikrobiális gyógyszerek gyakoribb, és akár indokolatlan, használata az emberi és állati orvoslásban azt eredményezi, hogy a betegséget okozó mikrobák egyre nagyobb mértékben rezisztenssé válnak a hagyományos gyógyszerekkel, például az antibiotikumokkal szemben.

Ez a jelenség, és mezőgazdasági hatása, lesz a témája jövő héten egy magas szintű találkozónak New Yorkban.

Az antimikrobiális gyógyszerek fontos szerepet játszanak a növényi és állati betegségek kezelésében, olvasható a FAO most bemutatott javaslatcsomagjában. Ezek helytelen használata, és az ez által kialakult antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló képesség azonban mindnyájunkat nagy veszélynek tesz ki.

Eddig leginkább a kórházak kapcsán került elő a téma, pedig a mezőgazdaság is érintett – így közvetlenül az ételeinkre is befolyással van.

A FAO ezért négy kulcsterületen javasol változást:

§  Figyelemfelhívás a gazdálkodók és élelmiszergyártók, állategészségügyi szakemberek és hatóságok, továbbá a döntéshozók és a fogyasztók körében§  Nemzeti rendszerek kiépítése az antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló képesség nyomon követésére az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban§  Nemzetközi felügyelet, szabályozási keretek

§  Jó gyakorlatok megosztása és mérsékelt antimikrobiális gyógyszerhasználat

A szervezet azt szeretné elérni, hogy erre 2017 közepéig nemzeti stratégiák kerüljenek kidolgozásra.

Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság

Az elmúlt ötven évben a föld lakosságával együtt az ipari termelés is jelentősen nőtt. Az élelmiszertermelési módszerek intenzívebbé válása magával hozta az antimikrobiális szerek gyakoribb alkalmazását a mezőgazdaságban, például az állattartásban betegség kezelése vagy megelőzés céljából. Ugyanilyen megfontolásból már az akvakultúrában is használják ezeket.

Egyes esetekben, bár szerencsére ritkábban, a rezisztencia akár növényeknél is kialakulhat.

Még mindig elterjedt gyakorlat sajnos, hogy a növekedést serkentéséért az állatok táplálékához kis mennyiségben antimikrobiális szereket kevernek. 

Az állattartó szektor teljes globális antimikrobiális szer igénye több mint 60 000 tonna évente – és az állati termékek iránti nem szűnő igény miatt ez folyamatosan növekedni fog, állítják a FAO szakértői.

A prognosztizált növekedés két-harmadát az állattartás könyvelheti el, olvasható az Amerikai Tudományos Akadémia egy nemzetközi tanulmányában; ezen belül is a sertés- és baromfitartás várhatóan a jelenlegi mennyiség kétszeresét

használja fel.

Kihívások

A FAO szerint a rezisztencia kialakulása megelőzhető, ha a gazdálkodó és élelmiszeripari rendszerek megválogatják a higiéniai, biológiai biztonsági és állattartási módszereiket. Ezzel csökkenthető lenne az ilyen szerek használata, csakúgy, mint az állatok megfelelő oltása révén.

További globális probléma, hogy jelenleg hiányzik egy nemzetközi szintű megegyezés az antimikrobiális szerek használatának nyomon követéséről a haszonállattartásban. Az egyesült királyságbeli O’Neill bizottság jelentése szerint csupán 42 országban van erre kiépített rendszer, miközben a nemzeti szabályozás hiánya növeli a kockázatot.

További kutatásokra lenne szükség az antimikrobiális szerek lehetséges alternatíváit keresve, és az ilyen szereket tartalmazó mezőgazdasági hulladék környezeti hatásával kapcsolatban is.

A munka elkezdődött

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közösen létrehozott Codex Alimentarius Bizottság, mely a nemzetközi élelmiszerbiztonsági és –minőségi előírások őre, már lefektette a nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságok számára legfontosabb, az állategészségügyi, élelmiszer higiéniai és az állati takarmányra vonatkozó sztenderdeket. Emellett a Bizottság létrehozott egy munkacsoportot is az antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló képességre vonatkozóan.

A probléma kezeléséért FAO a javaslatcsomag mellett a gyakorlatban egyre szorosabban működik együtt szakértőkkel, döntéshozókkal, élelmiszerbiztonsági ellenőrökkel, továbbá a közelmúltban többek között Kambodzsában, Kínában, Etiópiában, Kenyában, Tájföldön és Vietnámban szervezett szakmai találkozókat.