Így csap le Európa gazdaságára a közel-keleti háború
Délelőtt az EUR/USD árfolyam főleg az 1,1460–1,1470-es sávban mozgott, a döntést megelőzően ugyanakkor már láthattunk némi erősödést az euró részéről. Ez a tendencia tovább folytatódott a döntés után és a sajtótájékoztató alatt is, így jelenleg 1,1520-nál jár az árfolyam.
A közel-keleti konfliktus negatív hatásai miatt az EKB idén 0,7 százalékponttal magasabb inflációval számol, mint 2025 decemberében, és 2027-re is magasabb inflációs pályát prognosztizálnak. A GDP-növekedésről szóló várakozásukat lefelé módosították, szintén az iráni konfliktus negatív hatásai miatt. Az EKB többféle forgatókönyvet is vizsgált az előrejelzések készítésekor, amelyek az Európai Központi Bank hivatalos honlapján megtalálhatók. A Kormányzótanács a szokásosnál későbbi, március 11-ei határidővel vette figyelembe az adatokat az előrejelzések elkészítésekor.
A tavalyi negyedik negyedévben 0,2%-os bővülést mutatott az eurózóna gazdasága, amit Christine Lagarde elnökasszony úgy kommentált, hogy főleg a szolgáltatóipar húzta felfelé a növekedést. A felhasználási oldalon a háztartások tudták növelni a kiadásaikat az emelkedő reáljövedelmeknek és az alacsony munkanélküliségi rátának köszönhetően.
A legnagyobb kockázatot természetesen az iráni konfliktusban látja az EKB. Az emelkedő energiaárak negatívan hatnak a növekedésre, az ellátási láncok szakadása komoly veszélyt jelent, a háborús helyzet pedig a vállalatokat és a háztartásokat is óvatosabbá teheti a kiadásokat illetően.
Az infláció egyelőre a 2%-os célérték közelében mozog, de a rövid távú várakozások emelkedtek, míg a hosszú távú várakozások továbbra is megfelelnek az EKB céljának. Ha az energiaárak tartósan magas szinten maradnak, az további inflációemelkedést hozhat, amit a Kormányzótanács kiemelten figyelemmel kísér.
A sajtótájékoztató második felében következtek a kérdések. Az első kérdés arról szólt, hogy mikor reagál az EKB a kialakult helyzetre. Christine Lagarde erre azt mondta, hogy jelenleg jól pozícionáltak, továbbra is ülésről ülésre döntenek, és nem köteleződnek el előre amellett, hogy mikor változtassanak a kamatszinten, ha egyáltalán erre szükségük lesz. Az elnökasszony azt is elmondta, hogy a mai döntés egyhangú volt.
Az EKB a következő időszakban az inflációs és növekedési kockázatok mellett a vállalati átárazásokat, a konjunktúramutatókat és a bérdinamikát is figyelembe veszi majd, válaszolta egy kérdésre Lagarde.
Lagarde szerint a Kormányzótanács most sokkal jobb helyzetben van, mint a 2022-es energiaválság idején. Sokkal felkészültebbek az energiaárak átgyűrűzésével kapcsolatban, a modelljeik is fejlődtek, és eleve jobb helyzetből indulnak, hiszen az infláció és a várakozások is 2% körül alakulnak.
Kamatkilátások
A Közel-Keleten kialakult helyzet teljesen felborította a piaci várakozásokat. Egyértelműen az a kérdés, hogy szükség lesz-e kamatemelésre. A jelenlegi helyzet alapján egyelőre korai lenne biztosra venni a kamatemelést, és az tűnik valószínűbbnek, hogy az EKB még néhány hónapig nem változtat a kamatszinten.
Ahogy azonban haladunk előre az időben, az energiaárak alakulása kulcsszerepet játszhat. Amennyiben tartósan magas szinten maradnak, és ezzel együtt a hosszabb távú inflációs várakozások is emelkednek, abban az esetben az EKB várhatóan reagálni fog.
Fontos tényező az euró dollárral szembeni helyzete is. Az elmúlt hetekben a globális kockázatkerülés miatt jelentősen gyengült az euró, ami szintén inflációs kockázatokat hordozhat. Ennek ellensúlyozása a következő hónapokban az EKB döntéshozatalának egyik fontos szempontja lehet.
Összességében rövid távon inkább kivárás várható, de a következő időszakban az energiaárak és az inflációs folyamatok határozhatják meg a monetáris politika irányát - olvashatjuk az MBH Bank elemzői anyagában.
