Júliusban is dübörgött a magyarországi hitelpiac
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) publikálta a 2026 júliusára vonatkozó lakossági hitelezéssel kapcsolatos adatait. A friss adatsorok alapján, bár a júliusi kihelyezés némileg elmaradt a júniusitól, összességében a számok így is kiemelkedőnek bizonyultak. A fedezetlen személyi hitelek esetében júliusban 152,63 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege, ami ugyan elmaradt a júniusi 156,50 milliárd forinttól, ugyanakkor év/év alapon 42,6%-os bővülésről beszélhetünk.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a júliusi eredmény minden idők második legerősebb eredménye, amely a dobogó harmadik helyén álló, idén májusi 131,51 milliárd forintos eredményt is 16,1%-kal múlta felül. Ugyanakkor az idei évben további rekorderedmények is születtek, hiszen az említett hónapokon kívül a márciusi (121,26 milliárd) és az áprilisi (116,07 milliárd) eredmények is kiemelkedők voltak. A volumenen túl pedig a darabszám is jelentősen emelkedett, az idén júliusi 43 508 darab szerződés 19%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában megkötött 36 570 darab szerződést.
A szerződésszám és a kihelyezett hitelösszeg alapján idén júliusban az új személyi hitelek átlagos hitelösszege 3 508 198 forint volt, ami 19,9%-os emelkedést jelent a tavaly júliusi 2 926 391 forintos átlagösszeghez viszonyítva.
A lakáshitelek is szépen teljesítettek
A jegybanki adatok alapján a lakáshitelek piacán is kiemelkedő, 254,92 milliárd forintos kihelyezés született idén júliusban. Bár ez elmaradt a júniusi 282,06 milliárd forintos eredménytől, ugyanakkor év/év alapon 79,6%-os bővülést jelent (a tavaly júliusi kihelyezés 141,94 milliárd forint volt). Igaz, a bővülésnek ez a mértéke jócskán elmarad már az év elejitől, ugyanis 2026 első három hónapjában még 100% felett alakult az év/év alapú növekedés.
A lakáshitelpiac jelenlegi teljesítményének az Otthon Start Program teremti meg az alapját, amely volumen alapon még mindig a teljes kihelyezés bő kétharmadát adja (68,3%, 174 milliárd forint). A programon belül kihelyezett hitelek részaránya egyébként csökkenő tendenciát mutat, hiszen ez az érték májusig rendre 71-72% körül alakult. Ami a darabszámot illeti, a júliusi szerződések közül 4 928 volt OSP-hitel, ami a 9 218 lakáscélú hitelszerződésnek az 53,5%-a. A fentieknek megfelelően a piaci hitelek részaránya némileg emelkedett (22,2%-ról 23,8%-ra), igaz, összegszerűen a kihelyezés júliusban is csak 60,8 milliárd forint volt, ami még mindig 45,5%-os visszaesést jelent a tavaly júliusi eredményhez képest.
A támogatott lakáshitelek összesített aránya 76,2% volt idén júliusban, ami 194,2 milliárd forintos kihelyezést jelentett. Az Otthon Start Programon kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 20,2 milliárd forint volt a vizsgált időszakban, ami elmaradt a tavalyi azonos időszakának 30,37 milliárd forintos eredményétől (-33,5%).
Idén júliusban 9 218 darab lakáshitel-szerződés született, ami 25,9%-os bővülést jelent a tavaly júliusi eredményhez képest (akkor 7 324 szerződés köttetett). A szerződések 53,5%-a volt otthon startos szerződés. A lakáshitel-szerződések átlagos hitelösszege 27 654 231 forint volt idén júliusban, míg az OSP-hitelek esetében 35 308 442 forint volt az átlagösszeg.
Dőlni látszik a 2025-ös rekorderedmény
Az idei év első hét hónapjában 1 831,71 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött lakáshitelek szerződéses összege, ami már bőven túlszárnyalta a 2024-es év kiemelkedő, 1 351,4 milliárd forintos eredményét, de a tavalyi év 1 967,4 milliárd forintos eredményét is megközelítette. Az idei év január-júliusában kihelyezett összeg már 35,5%-kal felülmúlta a két évvel ezelőtti, teljes évi kihelyezést, de a 2025-ös teljes évi kihelyezésnek is már a 93,1%-ára rúg.
A tavalyi eredmény eléréséhez tehát már csak 135,7 milliárd forint hiányzik, így a piac ezt jó eséllyel már augusztusban teljesíteni tudta.
Enyhe csökkenés a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél
Az idei év júliusában 10,09 milliárd forintot tett ki a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerződéses összege, ami 3,1%-os csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Egyébiránt hasonló mértékű, 3,5%-os volt a csökkenés mértéke az idén májusi eredményhez képest is. A szerződések száma idén júliusban 510 darab volt, ami 12,4%-os csökkenést jelent a tavaly júliusi 582 darabhoz képest.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében idén júliusban 19 779 233 forint volt az átlagos hitelösszeg, ami mindössze 10,6%-kal haladta meg a tavaly júliusi 17 879 271 forintos átlagösszeget.
A babaváró és a munkáshitel is visszaesett
Júliusban 17,76 milliárd forintot tett ki az újonnan megkötött babaváró hitelek szerződéses összege, ami 12,4%-os visszaesést jelent a tavaly júliusi 20,28 milliárd forinthoz képest. Az idei év január-júliusi időszakában összesen 130,8 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött babaváró hitelek szerződéses összege, ami 3,2%-kal meghaladta a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 126,79 milliárd forintot.
A munkáshitel kihelyezése is visszaesett, a tavaly júliusi 13,49 milliárd forinttal szemben idén júliusban csupán 8,60 milliárd forintot tett ki az új szerződések összege (-36,2%). Az idei év első hét hónapjában 62,41 milliárd forintnyi munkáshitel került kihelyezésre, ami 48,1%-os csökkenést jelent a tavaly január-júliusban kihelyezett 120,26 milliárd forinthoz képest.
