Kádár János pokoli dolgot tett halálos ágyán a kórházban

A több évtizedes hatalom után egy kórházi ágyon ért véget a korszak, amelyet a neve fémjelzett, és amelynek utolsó pillanatai szinte filmes drámaként játszódtak le.
Már csak árnyéka volt önmagának – a rendszerrel együtt roskadt össze
Az 1980-as évek végére Kádár János már látványosan gyengélkedett, mind fizikailag, mind szellemileg. Bár formálisan még jelen volt a politikai életben, a hatalom már kicsúszott a kezéből – ahogyan saját sorsa felett is elvesztette az irányítást. Utolsó parlamenti beszéde zavaros, szinte értelmezhetetlen volt, és nyilvánvalóvá tette: a főtitkár nem képes többé vezetni sem magát, sem az országot.
A történelmi irónia sötét fordulataként a halála napján mondta ki a Legfelsőbb Bíróság: Nagy Imre és társai kivégzése törvénytelen volt. E döntés mintha a sors visszacsapása lett volna – szimbolikusan egyszerre történt meg az ítélet és az ítéletvégrehajtó távozása.
A döbbenet pillanata – Kádár öltözni kezdett a halála előtt
1989 nyarán, kórházi ágya mellett egy bizarr és megrendítő jelenetnek lehettek tanúi az orvosok és az ápolók. A halálos ágyán váratlanul összeszedte utolsó erejét, és megpróbált felöltözni. Az orvosi személyzet értetlenül kérdezte: hová készül? A válasz hátborzongató volt: „Nagy Imre temetésére.” A temetés viszont már két héttel korábban lezajlott.
Ez az emlék többet mond minden politikai elemzésnél: egy vezér, aki élete végén önmagát is elveszítette, lelkiismerete és emlékei fogságában tévelygett. Ez a mondat, ez a mozdulat volt talán a Kádár-rendszer valódi végszava.
Végső mondat: „Öljenek meg!” – az elmúlás utolsó kiáltása
Kádár János utolsó érthető mondatai még az orvosokat is megrázták: „Öljenek meg!” – mondta megtörten, mintha a múlt bűneitől akart volna szabadulni. Ez volt a lélek kiáltása, amely egy életen át hordozta a rendszer súlyát, és végül önmagát ítélte meg.
1989. július 6-án meghalt Kádár János, ugyanazon a napon, amikor rehabilitálták a kivégzett miniszterelnököt, akinek a sorsáról egykor ő döntött. Egy papírlapon terjedt a halálhíre az ítéletet hallgatók között – egy korszak lezárult.
(az indexkép illusztráció, AI által készült)