Közel-keleti háború, dráguló energia és erősödő forint: újraíródnak a gazdasági kilátások

Tartósan magasabb energiaárakkal kell számolni

A korábbi várakozásokkal szemben ma már egyre kevésbé valószínű, hogy a közel-keleti konfliktus gyorsan lezárul. Bár az év későbbi szakaszában elképzelhető némi enyhülés, különösen a Hormuzi-szoros újranyitása vagy biztonságosabbá válása esetén, az energiaárak várhatóan így is magasabb szinten stabilizálódnak, mint ahol az év elején álltak.

Ez komoly kihívást jelent a fejlett gazdaságoknak. A drágább energia közvetlenül emeli a termelési és szállítási költségeket, közvetve pedig az élelmiszerárakon, ipari termékeken és szolgáltatásokon keresztül is megjelenhet. A gazdaságpolitikai döntéshozók számára különösen kellemetlen, hogy a lassabb növekedés és a magasabb infláció egyszerre jelentkezhet.

Nehéz helyzetben a jegybankok

A jegybankok számára a jelenlegi helyzet különösen bonyolult. Normál esetben a gyengülő gazdasági növekedés inkább kamatcsökkentést indokolna, a magasabb infláció viszont szigorúbb monetáris politikát követelne. Most éppen ez a két, egymással ellentétes irányba mutató hatás jelentkezik egyszerre.

Az Egyesült Államokban kérdésessé vált, hogy a Fed el tudja-e kerülni az újabb kamatemelést. Az azonban egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy a kamatcsökkentési ciklus rövid távon folytatódhat. A döntéshozók közötti véleménykülönbségek is erősödhetnek, hiszen a gazdasági lassulás és az inflációs nyomás eltérő monetáris választ igényelne.

A bizonytalanságot tovább növeli, hogy május közepén jegybankelnök-váltásra kerül sor, ami önmagában is óvatosabb piaci várakozásokat eredményezhet.

Az eurózóna is szigoríthat

Az eurózónában az Európai Központi Bank helyzete valamivel egyértelműbbnek tűnik, mivel elsődleges mandátuma az árstabilitás biztosítása. Emiatt júniusban várhatóan emelkedhet az irányadó betéti kamat, a jelenlegi 2 százalékos szintről.

A további kamatemelések üteme azonban attól függhet, hogy az energiaár-emelkedés mennyire épül be tartósan a gazdaságba. A legfontosabb kérdés az, hogy megjelennek-e a másodlagos inflációs hatások, például a bérekben, szolgáltatási árakban vagy hosszabb távú inflációs várakozásokban.

Egyelőre kedvező jel, hogy ezeknek nincs komoly nyoma. Ez részben annak köszönhető, hogy az európai gazdaságok teljesítménye továbbra is visszafogott, vagyis a gyenge kereslet mérsékli az áremelési lehetőségeket.

Magyarországon visszafogottabb növekedés várható

A közel-keleti háború kitörése után a magyar gazdaság idei növekedési előrejelzése is lefelé módosult. A korábbi 2 százalékos várakozás helyett jelenleg 1,4 százalékos GDP-bővülés tűnik reálisabbnak.

Az év eleji adat ugyanakkor pozitív meglepetést okozott. Az első negyedévben a magyar gazdaság éves alapon 1,7 százalékkal, negyedéves összevetésben pedig 0,8 százalékkal bővült. Ez arra utal, hogy a gazdaság belső ellenálló képessége valamivel erősebb lehetett a vártnál.

Az idei növekedés fő motorja várhatóan a háztartási fogyasztás marad. A reálbérek javulása és az infláció mérséklődése támogathatja a lakossági költéseket. A beruházási aktivitás is élénkülhet, de csak mérsékelt ütemben. A legnagyobb bizonytalanság továbbra is a külső kereslethez kapcsolódik: kulcsfontosságú, hogy Magyarország legfontosabb exportpiacain mikor és milyen mértékben indul be a gazdasági élénkülés.

Az infláció kedvezően alakult, de nagy a bizonytalanság

Az év első harmadában a magyar inflációs adatok kedvező képet mutattak. Áprilisban az éves infláció 2,1 százalék volt, ami kifejezetten alacsony értéknek számít az elmúlt évek magas inflációs időszaka után.

Előretekintve azonban az inflációs pálya bizonytalanabbá vált. A közel-keleti háború hatásai egyelőre nem jelentek meg érdemben a magyar árindexben, részben a járműüzemanyagokra vonatkozó árstop miatt. Emellett a kormány kommunikációja alapján egyelőre nem tűnik napirenden lévőnek az egyes élelmiszeripari és drogériai termékekre vonatkozó árréstopok kivezetése sem.

Ez rövid távon alacsonyabb inflációt eredményezhet, ugyanakkor a későbbi korrekciók miatt a jövő évi infláció magasabb lehet a korábban vártnál. Más szóval: az árkorlátozó intézkedések most mérséklik az inflációt, de később felfelé tolhatják az árpályát, ha a piaci árakhoz való visszatérés egyszerre vagy gyors ütemben történik meg.

Az erős forint tompíthatja az árnyomást

Fontos kedvező tényező a forint látványos felértékelődése. Az erősebb hazai deviza mérsékelheti az importált inflációt, vagyis enyhítheti a magasabb energia- és élelmiszerárak hatását. Ez különösen fontos Magyarország számára, mivel az ország jelentős mértékben függ az importált energiahordozóktól és külföldi alapanyagoktól.

Az áprilisi parlamenti választások után a forint jelentősen erősödött. A piacok ezt azzal magyarázzák, hogy az új kormánytól piacorientáltabb gazdaságpolitikát és az Európai Unióval való kapcsolatok normalizálását várják. Ez csökkentette a kockázati prémiumot, vagyis azt a többlethozamot, amelyet a befektetők a magyar eszközök tartásáért elvárnak.

Az MNB mozgástere korlátozott, de nem zárult be teljesen

A Magyar Nemzeti Bank februárban 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A további kamatcsökkentések lehetőségét azonban erősen korlátozta a február végén kitörő iráni háború és az abból fakadó inflációs bizonytalanság.

A külső környezet romlása, az Európai Központi Banktól várt kamatemelések, valamint az energiaárakból eredő inflációs kockázatok mind a tartósan szigorú monetáris politika irányába mutatnak. Ugyanakkor a választások utáni gyors forinterősödés és a kockázati prémium csökkenése valamelyest növelheti az MNB mozgásterét.

A jegybank számára ezért most különösen kényes az egyensúly. A túl gyors kamatcsökkentés gyengíthetné a forintot és újra erősíthetné az inflációt, a túl szigorú politika viszont fékezheti a gazdasági növekedést.

Rövid távon korrekció jöhet, középtávon maradhat tér a forinterősödésre

A forint gyors felértékelődése után rövid távon nem zárható ki korrekció. Ennek oka, hogy az inflációs kockázatok továbbra is felfelé mutatnak, miközben a közel-keleti háború miatt romolhat a külső egyensúly is, különösen akkor, ha az energiaimport tartósan drágábbá válik.

Középtávon ugyanakkor továbbra is lehet tér a nominális forinterősödésre. A reálárfolyam alapján a magyar deviza a régiós versenytársakhoz képest még mindig alulértékeltnek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy ha a gazdaságpolitikai környezet hiteles marad, és a befektetői bizalom tovább javul, akkor a forintnak lehet további erősödési potenciálja.

A kulcskérdés: mennyire lesz hiteles a konvergenciaprogram?

A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kérdése a konvergenciaprogram hitelessége lesz. Az új kormány azt vállalta, hogy négyéves időtávon belül teljesíti az euró bevezetésének feltételeit. Ez komoly vállalás, amely költségvetési fegyelmet, kiszámítható gazdaságpolitikát, mérséklődő inflációt és stabil árfolyamot igényel.

A piacok szempontjából nemcsak a cél számít, hanem az is, hogy a kormány milyen eszközökkel és milyen következetességgel halad ebbe az irányba. Amennyiben a program hitelesnek bizonyul, az erősítheti a befektetői bizalmat, csökkentheti az ország kockázati prémiumát, és támogathatja a forintot. Ha viszont a vállalások teljesítése bizonytalanná válik, az gyorsan árfolyamgyengülésben és magasabb finanszírozási költségekben jelenhet meg.

Összegzés

A közel-keleti háború új gazdasági korszakhatárt jelenthet az idei évben. A korábban várt kamatcsökkentési ciklusok megtorpanhatnak, az energiaárak tartósan magasabb szinten ragadhatnak, és a stagflációs kockázatok ismét előtérbe kerülhetnek.

Magyarország helyzete kettős. A növekedési kilátások romlottak, de az év eleji GDP-adat kedvezőbb képet mutatott a vártnál. Az infláció jelenleg alacsony, de a háborús energiaár-sokk és az árstopok későbbi kivezetése miatt a következő évben újra emelkedhet az árnyomás. A forint erősödése fontos védőpajzsot jelenthet, de a tartós stabilitás kulcsa a hiteles gazdaságpolitika és az euróbevezetési feltételek felé vezető út következetes végrehajtása lesz.