Mikortól számít egy állam hadviselő félnek?

Az Ukrajna elleni háború kezdete óta a nyugati világ reakciója néhány fő csomópont köré csoportosult: elítéli az agressziót, támogatja Ukrajnát, és ki szeretne maradni a háborúból. Ez utóbbinak foka az egyes államoknál eltérő, ám abban mégis egyetértés van, hogy az államok nem akarnak részesévé válni a konfliktusnak, hiszen az könnyen egy világháborúba csaphatna át. A helyzetet nehezíti, hogy nincs pontos meghatározás a nemzetközi jogban, hogy mikortól számít egy támogató állam hadviselő félnek: a válasz valahol a műveletek közös tervezése, szervezése, végrehajtása, az ellenfélnek kárt okozni képes támogatás körül lesz. A lényeg azonban az, hogy az érintett államok hogyan minősítik a támogatást: pillanatnyilag úgy tűnik, hogy senkinek nem érdeke, hogy a nyugati támogatást részvételnek minősítse.

Mikortól számít egy állam hadviselő félnek?

Tehát mit mond erről a jog? Azt rögtön érdemes tisztázni, hogy egy állam esetleges bekapcsolódása a konfliktusba annak érdekében, hogy Ukrajna segítségére siessen az agresszorral szemben, nem lenne ellentétes a nemzetközi joggal (annak is a másik állam ellen fegyveres erő alkalmazásának jogosságát tárgyaló ágával), hiszen Ukrajna kért ilyen segítséget, és egy ilyen bekapcsolódás a kollektív önvédelem esetébe esne. Amennyiben egy állam bekapcsolódna a konfliktusba Ukrajna oldalán, az nem csupán nem sértené meg az erőszak alkalmazásának ENSZ Alapokmányban lefektetett tilalmát, hanem azt is jelentené, hogy amennyiben Oroszország válaszul megtámadná a beavatkozó országot, az megint csak agresszió lenne, hiszen a támogató állam kollektív önvédelmet gyakorolna, tehát jogosan alkalmazna erőszakot, amely nem hívná fel Oroszország önvédelemhez való jogát, tehát Oroszország jogellenesen támadna vissza. A beavatkozás elkerülésének tehát összességében nem jogi, hanem politikai okai vannak.

Ettől eltérő kérdés azonban, hogy ki számít hadviselő félnek a nemzetközi jog szempontjából. A nemzetközi humanitárius jog határozza meg azt, hogy egy fegyveres összeütközésben milyen szabályok vonatkoznak a hadviselő felekre – függetlenül attól, hogy ezen hadviselő felek jogosan vagy jogtalanul vesznek részt a konfliktusban. Ha van háború, bármilyen okból, akkor arra szabályokat állapít meg. Itt a kulcskérdés tehát az, hogy tényszerűen van-e fegyveres konfliktus és ki számít hadviselő félnek. Ez a kérdés azért létfontosságú, mert ha egy állam hadviselő fél, akkor vonatkoznak rá a humanitárius jogi szabályok (aminek megsértéséért az egyének felelősségre vonhatók), adott műveletben a katonái és katonai objektumai legitim katonai célpontnak minősülnek, tehát támadhatók, és ők is jogszerűen támadják az ellenfél katonáit és objektumait. 

Az, hogy katonái legitim katonai célpontnak minősülnek, azonban még mindig nem azt jelenti, hogy adott esetben Oroszországnak joga lenne megtámadni a támogató államot, mert ha megtámadná, agressziót követne el. Viszont ha megtámadná (jogszerűtlenül), akkor a támadó állam agressziót ugyan elkövetne, de a nemzetközi humanitárius jogot nem sértené meg azáltal, hogy pl. jogszerű katonai célpontot támad. A két jogterület: az agresszió kérdése és a humanitárius jog megsértése (ami lehet háborús bűncselekmény) elválik egymástól. Oroszországra lefordítva: ha egy nyugati állam Ukrajna segítésére beavatkozna a konfliktusba, Oroszország agressziót követne el, ha a nyugati államot visszatámadná, ugyanakkor ugyanabban a műveletben, ha legitim katonai célpontot jogszerűen támad, a humanitárius jogot nem sértené meg (akkor sértené meg, ha pl. civil célpontot támadna szándékosan).

Arra, hogy mikor válik egy állam hadviselő féllé azáltal, hogy segítséget nyújt egy hadban álló államnak, a nemzetközi jognak nincs tételes válasza, a nemzetközi bíróságok által hozott ítéletekből ismerhető joggyakorlat adhat irányt, ám azt is le kell szögezni, hogy ilyen kérdés nem merült még fel nemzetközi bíróság előtt, ezért csupán más esetekből kaphatunk támpontokat. Azt érdemes mindenesetre leszögezni, hogy az ilyen kérdéseket a nemzetközi jog meglehetősen pragmatikusan közelíti meg: a tények alapján igyekszik eldönteni, és nem a hivatalos nyilatkozatokhoz, hadüzenethez vagy egyéb politikai megnyilvánulásokhoz köti. 

Adott esetben a hadban álló felek kérdésének eldöntése egy bíróság dolga lenne. Oroszország és Ukrajna esetében például nem kérdés, hogy hadviselő felek, de mit mond a jog arról az államról, amely támogatja az egyik felet, ő mikor válik részesévé a konfliktusnak? És még fontosabb, hogy melyik ponton, amikor milyen módon támogatja? Fegyverrel? Kiképzéssel? Információval? Politikailag?

Korábbi esetekben többször vizsgálták bíróságok az ehhez kapcsolódó kérdéseket, ám ezekben a korábbi esetekben a bíróság vizsgálódásának alap tárgya nem az volt, hogy egy adott állam részese-e egy konfliktusnak, hanem más szemszögből közelített a kérdéshez, mégis, jobb híján, ezek tudnak csak kiinduló pontként szolgálni. 

Az egyik eset, melyből kiindulhatunk, az ún. Nicaragua-ügy volt, mely során a Nemzetközi Bíróság azt vizsgálta, hogy a Nicaraguában tevékenykedő, az Egyesült Államok által támogatott contras nevű fegyveres csoport jogsértő cselekményeiért felelős-e az USA. Ennek során a Bíróság annak megállapítására, hogy a támogató állam felelőssége fennáll-e a támogatott csoport jogellenes (emberi jogi és humanitárius jogi normákat sértő) cselekményeiért, azt állapította meg, hogy az USA segítsége, amely megnyilvánult anyagi, szervezési, kiképzési, ellátási, felfegyverzési támogatásban, nem elégséges ahhoz, hogy az USA is felelős legyen a jogsértésekért, hiszen a Bíróság szerint ezeket a jogsértéseket a contras az USA általános ellenőrzése nélkül is el tudta követni. 

A jugoszláv ügyekben eljáró nemzetközi büntetőtörvényszék az ún. Tadiç ügyben, annak eldöntéséhez, hogy külső állam támogatása egy fegyveres csoport irányában nemzetköziesíti-e az adott konfliktust, azt mondta ki, hogy önmagában attól, ha egy állam fegyverekkel, kiképzéssel, pénzzel támogat más fegyveres szervet vagy fegyveres csoportot, nem tekinthető úgy, mintha a cselekményt maga a támogató állam nevében tették volna. Viszont az sem szükséges hozzá, hogy a támogató állam kifejezetten parancsot adjon. A Jugoszláv Törvényszék szerint ha pénzügyi támogatás, kiképzés vagy műveleti támogatás mellett a támogató állam a műveleteket együtt szervezi, koordinálja vagy tervezi a másik fegyveres csoporttal, tehát teljes ellenőrzést gyakorol a támogatott csoport felett, akkor lehet úgy tekinteni, hogy a támogatott csoport tevékenysége de facto a támogató állam tevékenysége. 

Tekintettel arra, hogy fenti két esetben a bíróságok nem egy támogató állam hadviselő félként való természetét vizsgálták, önmagában ezekből nem lehet kiindulni. Ugyanakkor egy másik nézőpont szerint azt kell vizsgálni, hogy a támogató fél tevékenysége alkalmas-e arra, hogy kárt okozzon az ellenfélnek, és ha igen, akkor a támogatott állammal szorosan kell koordinálnia a műveleteit, hogy azt mondhassuk, ugyanabban a konfliktusban részesek. A koordináció mélységére nincs egzakt követelmény, ám az elégnek tűnhet, ha mindkét félnek van szerepe a döntéshozatalban a műveletek koordinálása során. 

A fentiekből az tűnik ki, hogy egyrészt nincs kész lista arról, hogy milyen támogató tevékenység esetén válik a támogató állam is hadviselő féllé, másrészt pedig az, hogy a válasz valahol az anyagi segítségnyújtáson, kiképzésen túl a műveletek közös szervezése, tervezése, koordinációja, illetve a kár okozása között lesz valahol. 

Nem véletlen hát, hogy a támogató államok, különösen az Egyesült Államok, legtöbbször nagyon óvatosan nyilatkoznak a kérdésben. Az USA például többször megerősítette, hogy csak olyan támogatást nyújtanak Ukrajnának, ami nem alkalmas támadásra, vagy azt, hogy csak olyan információt ad át Ukrajnának, mely a védekezéshez szükséges. Máskor viszont a hírek ennek épp ellenkezőjéről számoltak be. Ezek valóságtartalmát, az együttműködés mértékét nem fogja a nyilvánosság látni, ugyanakkor érezhető az a törekvés, a kommunikáció szintjén is, hogy igyekeznek még a látszatát is elkerülni annak, hogy a támogató államok részesei a konfliktusnak, és átlépnék azt a bizonyos, fent említett, nem is teljesen világos szabályt. Többek között éppen ezért neuralgikus pont minden egyes esetben az újabb fegyverek átadásáról szóló döntés is.

Végső soron fel kell ismerni, hogy a kérdésben nem is feltétlenül az amúgy sem teljesen világos jogi szabályozás lesz döntő, hanem inkább az, hogy az érintett államok minek értékelik a támogatást. Pillanatnyilag úgy tűnik, és remélhetőleg így is marad, hogy nemhogy a nyugati államoknak, de Oroszországnak sem érdeke, hogy a nyugati segítséget részvételnek minősítse, hiszen annak beláthatatlan következményei lehetnek. Az azonban biztos, hogy tojáshéjon táncolunk, és a tojáshéjakra mindannyiunk érdekében vigyázni kell.

A magyar fejlesztésű csökkentett deutériumtartalmú termékek sikere Kínában

A HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. Preventa csökkentett deutériumtartalmú ivóvíz termékcsaládja nagy sikerrel mutatkozott be Kína legjelentősebb egészségügyi és táplálkozási fórumán, a Healthplex Expo 2025, Natural & Nutraceutical Products China (HNC) kiállításon, Sanghajban.
2025. 07. 06. 23:00
Megosztás:

600-tól 5000 slukkig: Mennyire erősek a modern eldobható vákpodok?

Az eldobható e-cigaretták – úgynevezett disposable-ök – kezdetben kompakt készülékek voltak, körülbelül 600 slukkal és 2 ml folyadékkal – olyan ismerős formátumban, mint például az Elfbar 600, a Lost Mary BM600 vagy a Vozol Star 600. Azóta azonban megjelent egy új generáció: eszközök, amelyek ezerszeres slukkmennyiséget kínálnak, külső utántöltő flakonnal és újratölthető akkumulátorral. Egy jól ismert példa erre az Elfbar AF 5000, amely legálisan akár 5000 slukkot is lehetővé tesz – ez nyolcszorosa a hagyományos disposables-ök teljesítményének.
2025. 07. 06. 21:00
Megosztás:

Magyar szoftver zöldíti a céges buszjáratokat

A dolgozói szállítás költségeit és környezetterhelését is csökkenti a magyar fejlesztésű MyBusDirect rendszer, amely flottamenedzsmentet, telematikát és pontos adatszolgáltatást kínál vállalatok számára.
2025. 07. 06. 20:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél a hatos lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 27. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2025. 07. 06. 18:00
Megosztás:

Délutáni sziesztát és késő éjjeli nyitvatartást vezetnek be a gyulai várban és a kastélyban

Teszt jelleggel hat csütörtöki napon délutáni sziesztát és késő éjjeli nyitvatartást vezetnek be a gyulai Almásy-kastélyban és a várban a nyáron – tájékoztatta a múzeumot működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója az MTI-t.
2025. 07. 06. 17:00
Megosztás:

Három nap alatt 10 Celsius-fokkal eshet vissza a hőmérséklet

Három nap alatt az ország döntő részén 10 Celsius-foknál többel eshet vissza a hőmérséklet - hívta fel a figyelmet a HungaroMet Zrt. vasárnap a Facebook-oldalán.
2025. 07. 06. 16:00
Megosztás:

Az ellenzéki ANO a legnépszerűbb párt Csehországban

Három hónappal a csehországi képviselőházi választások előtt a pártok és mozgalmak népszerűségi listáját továbbra is az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) vezeti.
2025. 07. 06. 15:10
Megosztás:

MÁV: hővédő fehér sínfestéket tesztel a vasúttársaság

Kísérleti jelleggel hővédő fehér sínfestékkel próbálja csökkenteni a sínek hőmérsékletét a MÁV - jelentette be a MÁV-csoport vezérigazgatója a Facebook-oldalára vasárnap feltöltött videóban.
2025. 07. 06. 14:00
Megosztás:

A szlovének több mint fele Horvátországban nyaralna az idén

A szlovének 71 százaléka tervez nyaralást az idén, és a válaszadók több mint fele Horvátországban üdülne - derült ki a Mediana közvélemény-kutató felmérésének vasárnap nyilvánosságra hozott eredményéből.
2025. 07. 06. 13:00
Megosztás:

Ethereum a válaszúton: a Solana három fronton támadja a vezető okosszerződés-platformot

Bár az Ethereum továbbra is a legnépszerűbb okosszerződés-platform a kriptopiacon, egyre több jel utal arra, hogy a Solana komoly kihívóvá lépett elő.
2025. 07. 06. 11:00
Megosztás:

Kriptobálnák, spekuláció és technikai jelek: új lendületben a Bitcoin Cash (BCH)

A Bitcoin Cash (BCH) ismét a reflektorfénybe került, miután nyolc hónapos árfolyamcsúcsot ért el, és a kereskedési aktivitás hirtelen megugrott. Bár a blokklánc-használat stagnál, a technikai jelek és a nagybefektetők mozgásai további emelkedés lehetőségét vetítik előre. Vajon valódi fellendülésről van szó, vagy csupán a spekuláció játszik szerepet?
2025. 07. 06. 10:00
Megosztás:

Ethereum: Az új vállalati arany? A SharpLink 198 000 ETH-val nyit új fejezetet a kriptogazdaságban

Egyre több vállalat fordul a kriptovaluták felé, de a SharpLink Gaming döntése valódi mérföldkő: az online sportfogadási és iGaming piacon tevékenykedő cég mostantól az Ethereumot tekinti elsődleges vállalati tartalékeszközének. A lépés nemcsak merész, hanem egy újfajta pénzügyi gondolkodást is jelez, amely összeköti a decentralizált pénzügyeket (DeFi) a hagyományos vállalati működéssel.
2025. 07. 06. 09:00
Megosztás:

Ukrán elnök: Ukrajna közösen gyárt fegyvereket az Egyesült Államokkal és Dániával

Ukrajna megállapodást kötött a héten egy amerikai céggel közös dróngyártásról, valamint Dániával közös fegyvergyártásról, utóbbi az első olyan egyezmény, amely szerint Ukrajnán kívül gyártanak közösen fegyvert az országnak - jelentette be szombaton a Telegramon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
2025. 07. 06. 07:05
Megosztás:

Nagyváradon épít gyárat a bányaipari berendezéseket gyártó finn Metso

Nagyváradon épít gyárat a bányaipari berendezéseket gyártó finn Metso - írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
2025. 07. 06. 05:00
Megosztás:

A V4 agrárkamarái határozott lépéseket kérnek az Európai Bizottságtól az uniós termelők és fogyasztók érdekében

A Visegrádi Csoport (V4) agrárkamarái közös nyilatkozatukban határozott lépéseket kérnek az Európai Bizottságtól az uniós termelők és fogyasztók érdekében, illetve felszólítják a bizottságot a Közös Agrárpolitika (KAP) erős és független költségvetésének fenntartására, valamint az európai termelők és élelmiszer-előállítók versenyképességének védelmére - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a honlapján pénteken.
2025. 07. 06. 04:00
Megosztás:

Július 5-től változik néhány adószabály

Július 5-től változik az alkalmazottjukat be nem jelentők és a hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó néhány adószabály - tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szombaton az MTI-vel.
2025. 07. 06. 03:00
Megosztás:

A WC papír gurigák eltűnnek - de akkor mi lesz helyette?

Környezetbarát meglepetés az otthonokban: eltűnnek a WC-papír gurigák! Az új, mag nélküli tekercsek nemcsak csökkentik a hulladék mennyiségét, hanem a használatukkal időt is spórolhatunk. De rendben van, ez mind szép és jó – csakhogy hogyan kell ezeket helyesen használni?
2025. 07. 06. 02:00
Megosztás:

Ha 1953-1983 között születtél, akkor komoly bajban vagy!

Jelen írásunk egy olyan veszélyforrásra szeretné felhívni a Kedves Olvasóink figyelmét, mely kizárólag a férfiakra leselkedik. De mivel tudjuk, hogy a legtöbb férfi mellett ott van egy szerető hölgy, aki aggódik párjáért így a hölgyekhez is szólunk: vigyázzanak párjukra, mert a prosztata rák előfordulása nagyon megsokasodott az elmúlt években! Ami legijesztőbb, hogy a prosztataráknak kezdeti stádiumában nincsenek tünetei és kizárólag szűrővizsgálattal lehet kimutatni.
2025. 07. 06. 01:00
Megosztás:

Rejtett nyugdíj korhatár emelés? Nők 40 nyugdíj helyett jöhet a Nők 41, Nők 42 nyugdíjak?

Simovits András közgazdász és egyetemi tanár javaslata szerint érdemes lenne bevezetni egy rugalmas korhatárt a hazai nyugdíjrendszerben. Azt állítja, hogy a korhatártól lefelé történő elmozdulás esetén büntetés járna, míg felfelé történő elmozdulás esetén jutalmazás lenne a cél. Erről az elképzelésről a HVG 31. számában olvashattunk részletesebben. Emellett Simovits azt is javasolja, hogy a Nők 40 korkedvezményes nyugdíját is át kellene alakítani, így jönne a Nők 41, Nők 42 vagy a Nők 43 nyugdíja. Mit kell erről tudnunk? Cikkünkben összefoglaljuk a fontosabb tudnivalókat.
2025. 07. 06. 00:02
Megosztás:

Hankó Balázs: a Semmelweis Egyetem a világ 100 legjobb egyetemének egyike lehet

A Semmelweis Egyetem (SE) a magyar felsőoktatás megújulásának eredményeképpen ma a világ egyetemeinek felső egy százalékában, a legjobb 100 között lehet - jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter szombaton Budapesten.
2025. 07. 05. 23:00
Megosztás: