Mikortól számít egy állam hadviselő félnek?

Az Ukrajna elleni háború kezdete óta a nyugati világ reakciója néhány fő csomópont köré csoportosult: elítéli az agressziót, támogatja Ukrajnát, és ki szeretne maradni a háborúból. Ez utóbbinak foka az egyes államoknál eltérő, ám abban mégis egyetértés van, hogy az államok nem akarnak részesévé válni a konfliktusnak, hiszen az könnyen egy világháborúba csaphatna át. A helyzetet nehezíti, hogy nincs pontos meghatározás a nemzetközi jogban, hogy mikortól számít egy támogató állam hadviselő félnek: a válasz valahol a műveletek közös tervezése, szervezése, végrehajtása, az ellenfélnek kárt okozni képes támogatás körül lesz. A lényeg azonban az, hogy az érintett államok hogyan minősítik a támogatást: pillanatnyilag úgy tűnik, hogy senkinek nem érdeke, hogy a nyugati támogatást részvételnek minősítse.

Mikortól számít egy állam hadviselő félnek?

Tehát mit mond erről a jog? Azt rögtön érdemes tisztázni, hogy egy állam esetleges bekapcsolódása a konfliktusba annak érdekében, hogy Ukrajna segítségére siessen az agresszorral szemben, nem lenne ellentétes a nemzetközi joggal (annak is a másik állam ellen fegyveres erő alkalmazásának jogosságát tárgyaló ágával), hiszen Ukrajna kért ilyen segítséget, és egy ilyen bekapcsolódás a kollektív önvédelem esetébe esne. Amennyiben egy állam bekapcsolódna a konfliktusba Ukrajna oldalán, az nem csupán nem sértené meg az erőszak alkalmazásának ENSZ Alapokmányban lefektetett tilalmát, hanem azt is jelentené, hogy amennyiben Oroszország válaszul megtámadná a beavatkozó országot, az megint csak agresszió lenne, hiszen a támogató állam kollektív önvédelmet gyakorolna, tehát jogosan alkalmazna erőszakot, amely nem hívná fel Oroszország önvédelemhez való jogát, tehát Oroszország jogellenesen támadna vissza. A beavatkozás elkerülésének tehát összességében nem jogi, hanem politikai okai vannak.

Ettől eltérő kérdés azonban, hogy ki számít hadviselő félnek a nemzetközi jog szempontjából. A nemzetközi humanitárius jog határozza meg azt, hogy egy fegyveres összeütközésben milyen szabályok vonatkoznak a hadviselő felekre – függetlenül attól, hogy ezen hadviselő felek jogosan vagy jogtalanul vesznek részt a konfliktusban. Ha van háború, bármilyen okból, akkor arra szabályokat állapít meg. Itt a kulcskérdés tehát az, hogy tényszerűen van-e fegyveres konfliktus és ki számít hadviselő félnek. Ez a kérdés azért létfontosságú, mert ha egy állam hadviselő fél, akkor vonatkoznak rá a humanitárius jogi szabályok (aminek megsértéséért az egyének felelősségre vonhatók), adott műveletben a katonái és katonai objektumai legitim katonai célpontnak minősülnek, tehát támadhatók, és ők is jogszerűen támadják az ellenfél katonáit és objektumait. 

Az, hogy katonái legitim katonai célpontnak minősülnek, azonban még mindig nem azt jelenti, hogy adott esetben Oroszországnak joga lenne megtámadni a támogató államot, mert ha megtámadná, agressziót követne el. Viszont ha megtámadná (jogszerűtlenül), akkor a támadó állam agressziót ugyan elkövetne, de a nemzetközi humanitárius jogot nem sértené meg azáltal, hogy pl. jogszerű katonai célpontot támad. A két jogterület: az agresszió kérdése és a humanitárius jog megsértése (ami lehet háborús bűncselekmény) elválik egymástól. Oroszországra lefordítva: ha egy nyugati állam Ukrajna segítésére beavatkozna a konfliktusba, Oroszország agressziót követne el, ha a nyugati államot visszatámadná, ugyanakkor ugyanabban a műveletben, ha legitim katonai célpontot jogszerűen támad, a humanitárius jogot nem sértené meg (akkor sértené meg, ha pl. civil célpontot támadna szándékosan).

Arra, hogy mikor válik egy állam hadviselő féllé azáltal, hogy segítséget nyújt egy hadban álló államnak, a nemzetközi jognak nincs tételes válasza, a nemzetközi bíróságok által hozott ítéletekből ismerhető joggyakorlat adhat irányt, ám azt is le kell szögezni, hogy ilyen kérdés nem merült még fel nemzetközi bíróság előtt, ezért csupán más esetekből kaphatunk támpontokat. Azt érdemes mindenesetre leszögezni, hogy az ilyen kérdéseket a nemzetközi jog meglehetősen pragmatikusan közelíti meg: a tények alapján igyekszik eldönteni, és nem a hivatalos nyilatkozatokhoz, hadüzenethez vagy egyéb politikai megnyilvánulásokhoz köti. 

Adott esetben a hadban álló felek kérdésének eldöntése egy bíróság dolga lenne. Oroszország és Ukrajna esetében például nem kérdés, hogy hadviselő felek, de mit mond a jog arról az államról, amely támogatja az egyik felet, ő mikor válik részesévé a konfliktusnak? És még fontosabb, hogy melyik ponton, amikor milyen módon támogatja? Fegyverrel? Kiképzéssel? Információval? Politikailag?

Korábbi esetekben többször vizsgálták bíróságok az ehhez kapcsolódó kérdéseket, ám ezekben a korábbi esetekben a bíróság vizsgálódásának alap tárgya nem az volt, hogy egy adott állam részese-e egy konfliktusnak, hanem más szemszögből közelített a kérdéshez, mégis, jobb híján, ezek tudnak csak kiinduló pontként szolgálni. 

Az egyik eset, melyből kiindulhatunk, az ún. Nicaragua-ügy volt, mely során a Nemzetközi Bíróság azt vizsgálta, hogy a Nicaraguában tevékenykedő, az Egyesült Államok által támogatott contras nevű fegyveres csoport jogsértő cselekményeiért felelős-e az USA. Ennek során a Bíróság annak megállapítására, hogy a támogató állam felelőssége fennáll-e a támogatott csoport jogellenes (emberi jogi és humanitárius jogi normákat sértő) cselekményeiért, azt állapította meg, hogy az USA segítsége, amely megnyilvánult anyagi, szervezési, kiképzési, ellátási, felfegyverzési támogatásban, nem elégséges ahhoz, hogy az USA is felelős legyen a jogsértésekért, hiszen a Bíróság szerint ezeket a jogsértéseket a contras az USA általános ellenőrzése nélkül is el tudta követni. 

A jugoszláv ügyekben eljáró nemzetközi büntetőtörvényszék az ún. Tadiç ügyben, annak eldöntéséhez, hogy külső állam támogatása egy fegyveres csoport irányában nemzetköziesíti-e az adott konfliktust, azt mondta ki, hogy önmagában attól, ha egy állam fegyverekkel, kiképzéssel, pénzzel támogat más fegyveres szervet vagy fegyveres csoportot, nem tekinthető úgy, mintha a cselekményt maga a támogató állam nevében tették volna. Viszont az sem szükséges hozzá, hogy a támogató állam kifejezetten parancsot adjon. A Jugoszláv Törvényszék szerint ha pénzügyi támogatás, kiképzés vagy műveleti támogatás mellett a támogató állam a műveleteket együtt szervezi, koordinálja vagy tervezi a másik fegyveres csoporttal, tehát teljes ellenőrzést gyakorol a támogatott csoport felett, akkor lehet úgy tekinteni, hogy a támogatott csoport tevékenysége de facto a támogató állam tevékenysége. 

Tekintettel arra, hogy fenti két esetben a bíróságok nem egy támogató állam hadviselő félként való természetét vizsgálták, önmagában ezekből nem lehet kiindulni. Ugyanakkor egy másik nézőpont szerint azt kell vizsgálni, hogy a támogató fél tevékenysége alkalmas-e arra, hogy kárt okozzon az ellenfélnek, és ha igen, akkor a támogatott állammal szorosan kell koordinálnia a műveleteit, hogy azt mondhassuk, ugyanabban a konfliktusban részesek. A koordináció mélységére nincs egzakt követelmény, ám az elégnek tűnhet, ha mindkét félnek van szerepe a döntéshozatalban a műveletek koordinálása során. 

A fentiekből az tűnik ki, hogy egyrészt nincs kész lista arról, hogy milyen támogató tevékenység esetén válik a támogató állam is hadviselő féllé, másrészt pedig az, hogy a válasz valahol az anyagi segítségnyújtáson, kiképzésen túl a műveletek közös szervezése, tervezése, koordinációja, illetve a kár okozása között lesz valahol. 

Nem véletlen hát, hogy a támogató államok, különösen az Egyesült Államok, legtöbbször nagyon óvatosan nyilatkoznak a kérdésben. Az USA például többször megerősítette, hogy csak olyan támogatást nyújtanak Ukrajnának, ami nem alkalmas támadásra, vagy azt, hogy csak olyan információt ad át Ukrajnának, mely a védekezéshez szükséges. Máskor viszont a hírek ennek épp ellenkezőjéről számoltak be. Ezek valóságtartalmát, az együttműködés mértékét nem fogja a nyilvánosság látni, ugyanakkor érezhető az a törekvés, a kommunikáció szintjén is, hogy igyekeznek még a látszatát is elkerülni annak, hogy a támogató államok részesei a konfliktusnak, és átlépnék azt a bizonyos, fent említett, nem is teljesen világos szabályt. Többek között éppen ezért neuralgikus pont minden egyes esetben az újabb fegyverek átadásáról szóló döntés is.

Végső soron fel kell ismerni, hogy a kérdésben nem is feltétlenül az amúgy sem teljesen világos jogi szabályozás lesz döntő, hanem inkább az, hogy az érintett államok minek értékelik a támogatást. Pillanatnyilag úgy tűnik, és remélhetőleg így is marad, hogy nemhogy a nyugati államoknak, de Oroszországnak sem érdeke, hogy a nyugati segítséget részvételnek minősítse, hiszen annak beláthatatlan következményei lehetnek. Az azonban biztos, hogy tojáshéjon táncolunk, és a tojáshéjakra mindannyiunk érdekében vigyázni kell.

Ingatlanértékesítéseket zárt le a Rába

Ingatlanokat értékesített több mint 5,5,2 milliárd forintért Győrben a Rába Járműipari Holding Nyrt. – közölte a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.
2025. 08. 29. 22:00
Megosztás:

Hogyan kerüljük el a mikroműanyagokat a konyhában?​

A Körkörös.hu legfrissebb összeállításában több tippet is közöl arra vonatkozóan, hogyan csökkenthetjük a műanyagok bevitelét a szervezetünkbe. Mivel a műanyagokból kioldódó vegyületek és a mikroműanyagok a nemzetközi kutatások alapján döntő részben az élelmiszerekkel kerülnek a szervezetünkbe, nem kérdés, hogy elsősorban a konyhában tudjuk azokat megállítani. De hogyan?
2025. 08. 29. 21:00
Megosztás:

107.000 dollár alá esve elszabadulhat a pokol a Bitcoin piacán - 1,1 milliárd dollárnyi likvidáció fenyegeti a kriptotőzsdéket

A Bitcoin árfolyama újabb kritikus ponthoz ért, és a piaci szereplők lélegzet-visszafojtva figyelik, mi történik a következő órákban. Amennyiben az árfolyam 107 000 dollár alá esik, a Coinglass elemzése szerint akár 1,127 milliárd dollár értékű hosszú pozíció kerülhet likvidálásra a legnagyobb centralizált kriptotőzsdéken. A következmények nemcsak a Bitcoinra, de az egész kriptoszektorra nézve megrázóak lehetnek.
2025. 08. 29. 20:00
Megosztás:

Az AI faktor húzza fel az Alibaba részvényeit

Az Alibaba vegyes pénzügyi eredményekről számolt be az üzleti évének első negyedévében. Az árbevétel mindössze 2%-kal nőtt év/év alapon, a Bloomberg adatai szerint 34,3 milliárd dollár lett.
2025. 08. 29. 19:00
Megosztás:

Mit kell tudnod az első lakás vásárlása előtt?

Az első lakás megvásárlása életünk egyik legnagyobb mérföldköve: egyszerre óriási öröm és komoly felelősség. Nem csupán egy ingatlanról van szó, hanem arról a helyről, ahol a mindennapjaid zajlanak majd, ahol a családodat tervezed, és amely hosszú évekre meghatározza a pénzügyi biztonságodat.
2025. 08. 29. 18:30
Megosztás:

MNB: 55 milliós bírság az OMR OIL LLC-nek jogosulatlan forrásgyűjtés miatt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 55 millió forint bírságot szabott ki az OMR OIL LLC-re felügyeleti engedély nélküli forrásgyűjtés, valamint 5,5 millió forint bírságot egy külföldi magánszemélyre a tevékenységben való érdemi közreműködés miatt; az érintettek állítólagos amerikai olajkutak létesítésére, működtetésére hivatkozva jogosulatlanul és üzletszerűen ígértek hozamot a hazai befektetőknek - közölte az MNB pénteken az MTI-vel.
2025. 08. 29. 18:00
Megosztás:

Szépen növekedett a 4iG árbevétele és üzemi eredménye

A 4iG Nyrt. konszolidált nettó árbevétele az első fél évben 8,8 százalékkal 350,83 milliárd forintra emelkedett, az EBITDA (kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti nyereség) 122,5 milliárd forintra nőtt, ami 11,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - közölte a társaság pénteken a BÉT honlapján.
2025. 08. 29. 17:30
Megosztás:

Orosz cég hidrogénüzemű vonatot fejleszt

Jövőre megkezdődik az első orosz hidrogénüzemű vonat menettesztelése a Szahalin félszigeten - jelentette be Kirill Lipa, a Transzmasholding (TMH) orosz vasúti járműipari vállalat vezérigazgatója a szentpétervári PRO//Motion.Expo nemzetközi vasúti kiállításon.
2025. 08. 29. 17:00
Megosztás:

Németországban gyorsult az infláció

Az elemzők által vártnál jelentősebben gyorsult a németországi infláció augusztusban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokon alapuló pénteki jelentése szerint.
2025. 08. 29. 16:30
Megosztás:

Hamis termék hirdetéseiben szerepel a Semmelweis Egyetem neve

A Semmelweis Egyetem nevével visszaélve reklámoznak fogyasztószert egy weboldalon és a közösségi médiában.
2025. 08. 29. 15:30
Megosztás:

Hatalmas kasza a Magyar Telekom részvény befektetés

Mondhatnám, hogy hatalmas az izgalom az új amerikai csúcsok kapcsán, de valójában nem így van. Tegnap az energiaszektortól átvette a stafétabotot a kommunikációs szektor, s azon belül is a Google és a Meta vitte a prímet az S&P500 esetében. Persze az energia és az IT is kitett magáért továbbra is, de azért olybá tűnik ez az egész, mint a szokásos nyár végi áremelkedés. Az ősz meg általában hozza az izgalmat.
2025. 08. 29. 15:00
Megosztás:

Továbbra is célkeresztben az akciós árakkal trükköző kereskedők

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), a vármegyei kormányhivatalokkal együttműködve, folyamatosan vizsgálja az akciós árak feltüntetésére vonatkozó előírás betartását, mind a hagyományos boltokban, mind az online kereskedelemben - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 08. 29. 14:30
Megosztás:

Így lehet olcsóbb az iskolakezdés: új lehetőségek az egészségpénztáraknál

Az iskolakezdés minden évben az egyik legnagyobb kiadást jelenti a családok számára. A tanszerek, az iskolatáska, a ruhák és cipők mellett egyre több helyen szükség van laptopra vagy más digitális eszközre is, amelyek akár több százezer forintos plusz terhet róhatnak a szülőkre. Egy júliusi jogszabálymódosítás azonban most jelentős könnyebbséget kínál: az egészségpénztári megtakarítások jóval szélesebb körben és egyszerűbben használhatók fel a gyerekekkel kapcsolatos költségekre – hívja fel a figyelmet a Prémium Egészségpénztár.
2025. 08. 29. 14:00
Megosztás:

Hiába nőnek az önkéntes nyugdíjpénztári egyenlegek, ebből így nehéz lesz majd megélni

Az idei év első felében rekordszintre emelkedett, és már stabilan meghaladja a kétmillió forintot az egy önkéntes nyugdíjpénztári tagra jutó átlagos vagyon. Ez örvendetes fejlemény ugyan, ám jól látszik, hogy több megtakarításra lenne szükség az érdemi tartalékok felhalmozásához, hiszen ez az összeg kevesebb mint 9 havi öregségi nyugdíjra volna most elegendő. A jövő szempontjából viszont feltétlenül biztató, hogy a befizetések gyors ütemben nőnek, és persze a maguk eszközeivel a pénztárak is igyekeznek a nagyobb összegek megtakarítására ösztönözni tagjaikat – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
2025. 08. 29. 13:30
Megosztás:

Előzzük meg, hogy fertőzőek legyenek a kézfertőtlenítők!

Bármilyen abszurdnak tűnik is, a kézfertőtlenítésre használt szerek akár még fertőzhetnek is! Két korábbi hazai kutatás is arról számolt be, hogy a vizsgált készítmények jelentős része (10-20%-a) nem felelt meg a mikrobiológiai előírásoknak. A Laboratorium.hu cikkéből kiderül, hogyan válhatnak fertőzővé a kézfertőtlenítők, mit mond a jogi szabályozás, és hogyan lehet megelőzni a bajt akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal...
2025. 08. 29. 13:00
Megosztás:

Rekordalacsony a regisztrált álláskeresők száma idén augusztusban

A rendszerváltozás óta a negyedik legalacsonyabb álláskeresői létszámot regisztrálta a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat idén augusztusban. A regiszterben szereplők száma 222 453 fő volt, ami tavalyhoz képest több mint 2 ezres, 2010-hez képest pedig mintegy 320 ezres csökkenést jelent - hívta fel a figyelmet pénteken Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
2025. 08. 29. 12:30
Megosztás:

Az adószámát kockáztatja, aki nem teszi közzé beszámolóját

Idén több mint 43 ezer adózó nem hozta nyilvánosságra határidőre a számviteli beszámolóját. A beszámoló benyújtásának elmulasztása miatt súlyos szankciók szabhatók ki: a 200 ezer forintos mulasztási bírság és az adószám törlése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonban segít a cégeknek, hogy ezt elkerülhessék - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a hivatal.
2025. 08. 29. 12:00
Megosztás:

Szigorú fogyasztóvédelmi fellépés az akciós árakkal trükköző kereskedőkkel szemben

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a vármegyei kormányhivatalokkal együttműködve folyamatosan vizsgálja az akciós árak feltüntetésére vonatkozó előírás betartását, mind a hagyományos boltokban, mind az online kereskedelemben. Fokozott ellenőrzésekre kerül sor a kiemelt akciós időszakokban, így többek között a kuponnapokhoz, a Black Friday kedvezményekhez és a karácsonyi időszakhoz kapcsolódóan.
2025. 08. 29. 11:00
Megosztás:

A német kiskereskedelmi forgalom a vártnál jelentősebben csökkent

Csökkent a kiskereskedelmi forgalom Németországban júliusban havi összevetésben, éves szinten pedig lassuló növekedést jegyeztek föl - a német statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentése szerint.
2025. 08. 29. 10:30
Megosztás:

Czomba Sándor: rekordalacsony a regisztrált álláskeresők száma idén augusztusban

A rendszerváltozás óta a negyedik legalacsonyabb álláskeresői létszámot regisztrálta a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat idén augusztusban. A regiszterben szereplők száma 222.453 fő volt, ami tavalyhoz képest több mint 2 ezer, 2010-hez képest pedig mintegy 320 ezer fős csökkenést jelent.
2025. 08. 29. 10:00
Megosztás: