Ritkaföldfém mi az? És miért fontos Ukrajna szempontjából?

A ritkaföldfémek kérdése az átlagosan művelt, és iskolai tanulmányaira emlékező személyeket is zavarba hozza. Hiszen kémiából tanult az alkálifémekről, na meg a alkáliföldfémekről, de általában a ritkaföldfémekről kevesebb szó esett. 

Ezek alapvetően az úgynevezett „f” elemek (az elektronhéjak betöltése szerint: s,p,d,f) vagy más néven a lantanoidák egy része (15 elem az 57-től a 71. rendszámig) a Mengyelejev féle periódusos rendszerben, kiegészítve a szkandiummal és az ittriummal, s alapvetően a „fő táblázat” alatti sorban szokták ezeket megjeleníteni. 

Míg az előbbiekről tudunk egyet s mást, pl. a nátrium lazán elég a levegőn (hevítésre), vagy a magnézium szikrázó erős fénnyel ég, ha meggyújtjuk, addig a ritkaföldfémekről nem igazán. Vagyis az átlagos mai felnőtt emberek tanulmányaiban a futottak még kategóriában szerepelnek.

Ezek a fémek — akárcsak alkáli társaik — általában szintén jól oxidálódnak, de azért nem művelnek akkora csodákat, mint a nátrium vagy a magnézium. Ráadásul nevükkel ellentétben nem ritkák, a rézzel vagy az ezüsttel összehasonlítható gyakoriságúak, csak általában mindenhol ott vannak, s kevésbé találhatók meg egy nagy tömegben. 

S éppen ezért nevezzük őket ritkaföldfémeknek. Na meg azért is, mert ezen fémek lelőhelyeinek megkutatottsága elégé alacsony. Ugyanis a kitermelés általában eléggé környezetszennyező. Szóval a fejlett világ úgy volt vele, hogy ha máshol termelik ki ezeket a fémeket, akkor ő boldogan megvásárolja, s nem szennyezi a saját környezetét vele.

Jelentőségük alapvetően a 2000-es években növekedett meg a technológiai fejlődés meglódulása kapcsán (orvostechnológia pl. MRI, vagy LED, megújuló energia és elektromos autózás, stb.). Az egyik legfontosabb ilyen elem – sokszor amikor a ritkaföldfémekről írnak, valójában csak erről az egy elemről beszélnek – a neodímium, amelyből a világ legerősebb állandó mágnese készül, s fontos szerepet játszik az elektromos autózásban vagy éppen a szélkerekek áramtermelésénél is.

Szóval amikor arról beszélnek, hogy leállt a gépkocsi gyártás itt meg ott, akkor valójában bizonyos értelemben nem végzetes eseményről van szó. A világ gyors változásáról. Az eddig kiszervezett piszkos meló a vámháború miatt már nem hozza gyümölcseit a fejlett világba. 

S amikor az EB elnöke boldogan mutogatja a neodímium (NdFeB, neodímium-vas-bór) mágneseket, akkor az azért nem olyan nagy dobás. Csak azt jelenti, hogy az EU is felépített egy mágnesgyárat. Persze azért a szennyező rész Ausztráliában maradt. Egy szó, mint száz, nem azért nincs Európában pl. neodímium mágnesgyár és ritkaföldfém (pl. neodímium) termelés, mert ez olyan high-tech dolog, amit csak Kína tud, hanem a környezetvédelmi aggályok és az ebből következő megkutatottság miatt.

Mindez az orosz gázhoz hasonló. Ha egy szállítótól függsz, akkor ne lepődj meg hogy hiányozni fog a terméke, ha leállítja a szállítást. Viszont, ha felépíted a különböző beszállítói forrásokat, akkor visszatér a rend a korábbi, vagy ahhoz hasonló kerékvágásba. Azért hasonló, mert az egy szereplős beszállítsanak nyilván volt egy másik nagy korábbi előnye, az pedig az ár.

A neodímium-oxid árának alakulása

Forrás: Bloomberg