Ilyen hatással volt a hiteltörlesztési moratórium a lakosságra
Tállai András hozzátette: a kormány gazdaságvédelmi intézkedései között a hiteltörlesztési moratórium érdemi segítséget jelentett. A jelenlegi adatok szerint a lakosság 40 százaléka döntött úgy, hogy tovább törleszti hiteleit, tehát több mint fele élt a moratórium lehetőségével. A nagyvállalatok 70 százaléka, a kis- és középvállalatok 40 százaléka törleszti tovább a hiteleket - mondta. Az igénybe vett moratórium év végéig kifutó összege mintegy 2000 milliárd forint, ami a GDP mintegy 4,5 százaléka, tette hozzá.
Fontosnak nevezte, hogy újra elindult a vállalati hitelezés Magyarországon, a Növekedési hitelprogram hajrá keretében már több mint 10 milliárd forint hitelt vettek igénybe a magyar vállalkozások.
Tállai András hangsúlyozta: Magyarország a vírussal szembeni küzdelem első fordulóját megnyerte, az egyik legeredményesebben védekező ország, nem csak az időben hozott egészségvédelmi, hanem gazdaságvédelmi intézkedések miatt is.
Az államtitkár azt mondta, a tőke- és kamattörlesztés december 31-ig való felfüggesztése világszerte egyedülálló lehetőség, Nyugat-Európában a moratórium nem érint ilyen széles kört, és az ideje is jellemzően három hónap.
Mennyi pénzed hiányzik mindig hó végén? Mennyivel kellene többet keresned? ITT kiszámolhatod!
Ismertetése szerint az intézkedés mintegy 7,7 millió hitelszerződést érintett. 2020 februárban a bankok mérlegében 15 ezer milliárd forint hitelállomány volt, amelyből 8 ezer vállalati, hétezer milliárd lakossági hitel. Ha mindenki igénybe veszi a moratóriumot, akkor az ügyfelek év végéig mintegy 3600 milliárd forintot tudtak volna megtakarítani.
A hitelmoratórium bevezetése az álláshelyek megőrzését és a fogyasztás bővülését is szolgálja - jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után is bárki dönthet úgy, hogy december 31-ig nem törleszti a hiteleit.
Kiemelte, hogy az időben meghozott és hatékony gazdaságvédelmi intézkedések miatt hazánk a lehető leghamarabb kilábalhat a járvány okozta gazdasági válságból, és újra Magyarország lesz az Európai Unió egyik legnagyobb gazdasági növekedéssel bíró tagállama.