Merkel: Görögország kilépése gyengítené az eurózónát
Merkel, aki a BBC televízió "Newsnight" című napi politikai magazinműsorának adott interjút, kijelentette, hogy Németország mindent megtesz az euróövezet egyben tartásáért. A hétfő este műsorra tűzött interjúban - amelyből a BBC előzetesen részleteket ismertetett - a német kormányfő kifejtette azt is, hogy az euróövezet létrehozása "nem csupán pénzügyi, hanem politikai döntés is volt".
Merkel szerint éppen ezért "katasztrofális lenne", ha az euróövezeti országok azt mondanák az egyik tagállamnak, hogy nem akarják többé a valutaunió tagjai között tudni. Merkel szerint "hihetetlen mértékben" meggyengítené az euróövezetet Görögország esetleges távozása, mivel "az egész világon mindenki azt kérdezné, hogy ki lesz a következő". A kancellár szerint "hatalmas politikai hiba lenne" hagyni Görögország távozását az euróövezetből. "Ezért világosan meg fogjuk mondani Görögországnak: ha a közös valuta részese akar lenni, akkor el kell végeznie a házi feladatát, de ebben mindig támogatni fogjuk" - fogalmazott a BBC-interjúban a német politikus.
Görögország euróövezeti távozását mindazonáltal továbbra sem zárja ki a londoni befektetői és elemzői közösség. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital minap ismertetett idei első negyedéves felmérése szerint jelentősen csökkent ugyan, de továbbra is több mint egyharmados az euróövezet legalább részleges felbomlásától tartó befektetők aránya.
A Barclays Capital által 648 globális intézményi befektetési cég bevonásával elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a ház e befektetési ügyfélkörének tagjai közül jelenleg 38 százalék valószínűsíti "legalább egy" eurótagállam - legnagyobb eséllyel Görögország - távozását az euróövezetből még az idén. Az előző, decemberi körkérdés során a Barclays Capital intézményi befektetési ügyfeleinek még csaknem az 50 százaléka számolt egy ilyen fejleménnyel. A Barclays Capital az új, idei első negyedéves felméréshez fűzött elemzésében az előző, decemberi vizsgálat "talán legmegdöbbentőbb" elemének nevezte az euróövezet részleges idei felbomlását váró befektetési intézmények akkori csaknem feles arányát, a ház szakelemzői szerint azonban még a mostani 38 százalékos arány is "kellemetlenül magas", tekintettel arra, hogy e fejlemény milyen jelentős következményekkel járhat.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - áprilisra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi globális prognózisában közölte, hogy jelenleg 40 százalékos esélyt ad Görögország euróövezeti tagságának két éven belüli megszűnésére. A ház szerint ha Görögország a nemrégiben végrehajtott adósságátrendezés ellenére szabályozatlan körülmények közepette törlesztésképtelenné válik és kiesik az euróövezetből, akkor a "belátható jövőben" nem tud visszatérni a nemzetközi adósságpiacra. Az EIU londoni elemzői példaként felidézik, hogy Argentína 2001-ben vált törlesztésképtelenné, és bár gazdasága azóta erőteljesen növekszik, még mindig nem tud finanszírozási forrást bevonni a globális tőkepiacról.
A cég szerint Görögországnak valószínűleg tőkekorlátozásokat - és ezek érvényesítésére határellenőrzést - is be kellene vezetnie, ha valóban távozni kényszerülne az euróövezetből. Ráadásul az EU-szerződésekben nincs olyan opció, amely lehetővé tenné a távozást az euróövezetből, így az euró elhagyásának egyetlen legális módja az lenne, hogy az ország azonnal távozik az EU-ból is. Görögország ugyan megtalálhatja a módját e jogi akadály megkerülésének, ám a tőkekorlátozások bevezetése és az ezzel valószínűleg együtt járó határellenőrzés mindenképpen az egységes uniós piaci szabályok súlyos megsértését jelentené - hangsúlyozták az EIU londoni elemzői. (MTI)
