Versenyképessé vált a FŐTÁV
A vezérigazgató elmondta: míg jelenleg egy átlagos, 52 négyzetméteres (135 légköbméteres), lakás évi távhő költsége 186 ezer - ÖKOPlusszal 166 ezer - forint, addig a központi fűtésé gázkazánnal, a karbantartási, fenntartási költségekkel együtt 195 ezer forint.
A versenyképesség javulásában jelentős szerepe volt a hatékonyság javulásának: a FŐTÁV a 2007-ben tervezett költségekhez képest 2007-2009. között összességében mintegy 4,2 milliárd forinttal kevesebből működött.
Az ÖKOPlusz programhoz tavaly 512 épület - 45 ezer lakás - csatlakozott, a 2008-2009-ben fűtési idényben elkészült lakások átlagos megtakarítása a 19 referenciaépületben 21 százalékos volt - ismertette Eiles Tibor értékesítési igazgató. Egyes épületekben az átlagosnál jóval nagyobb megtakarítást értek el, előfordult például 32,9 százalékos költségcsökkenés is. Ez annak köszönhető, hogy a fűtést mérhetővé és szabályozhatóvá tették.
Az idén szeretnének további 300 épületet beléptetni az ÖKÖPlusz programba. Az idei pályázat beadási határideje május 31. Eiles Tibor felhívta a figyelmet arra: a 2010-ben pályázók kapják meg utoljára a 2008. január 1-jéig visszamenőleg járó 10 százalékos alapdíj kedvezményt (ez lakásonként 13.500 forint), a jövőre csatlakozók már csak az aktuális évre. Az idén intézményi ÖKOPlusz program is indul, ennek keretében megszervezik a finanszírozást és a kivitelezés nagy részét, a piacinál alacsonyabb árra törekedve. Kovács Lajos elmondta: a FŐTÁV körvezeték építését, két biomassza fűtőmű és geotermikus hőforrás létesítését tervezi.
Az eladott energia 85 százalékát külső partnerektől szerzi be a cég, jelenleg hét nagy ellátó rendszer van, de a hőforrások nincsenek összekapcsolva. A 42,3 kilométernyi új vezeték összesen hat szakaszban történő kiépítése 2010. és 2017. között lehetővé teszi új hőforrások bekapcsolását is. A vezérigazgató szerint Budapest a körvezeték megépítésével felzárkózhat a legjobb nemzetközi gyakorlathoz: az alternatív energiaforrások aránya a mostani 4-ről 22 százalékra, az átlagos hődíj 12,5 EUR/GJ-ról 9,9 EUR/GJ-re mérséklődik (áfa nélkül, 270 HUF/EUR árfolyamon számolva).
A körvezeték megépítését azért mostanra időzítették, mert a következő években két hosszú távú szerződés is lejár (2014-ben a Kispesti Erőművel, 2015-ben a Kelenföldi Erőművel). Arra számítanak, hogy a versenyeztetés révén jelentős díjcsökkentést tudnak elérni, akár új hőforrásokat vagy partnereket is bevonhatnak.
A körvezeték teljes beruházási igénye 29,9 milliárd forint, ami 2017-ig folyamatosan merül fel. A FŐTÁV a költség 26 százalékát (7,8 milliárd forint) önerőből, 74 százalékát (22,1 milliárd forint) hitelből tervezi finanszírozni. Az első szakaszt az idén saját forrásból valósítják meg, amit később önerőként beszámítanának. A lehetséges finanszírozókról Kovács István annyit mondott: komoly tárgyalásokat folytatnak az EBRD-vel.
A vezérigazgató hangsúlyozta: a társaság mind az önerőt, mind az adósságszolgálat miatti terheket infláción felüli mértékű alapdíj emelés, fővárosi garanciavállalás és uniós támogatás nélkül is képes lesz finanszírozni. A körvezeték kiépítése jelentősen hozzájárulhat a távfűtés versenyképességének javításához: a költségmegtakarításnak köszönhetően 2020-ig várhatóan további 10 százalékkal (168 ezer forintra) csökkenthető egy átlagos lakás éves fűtési költsége - mondta Kovács István.
További előny, hogy a szén-dioxid kibocsátása a környezetkímélő hőforrások bekapcsolásával 2015-re a becslések szerint akár további 30 százalékkal is csökkenhet. (A FŐTÁV az elmúlt években jelentősen csökkentette a fűtőművek részarányát a távhő termelésben, aminek köszönhetően 55 százalékkal mérséklődött a kibocsátás.) Kovács Lajos elmondta: a budapesti távhőrendszer földgáz-függősége a nemzetközi gyakorlathoz képest magas, míg például Göteborgban a távhőellátás 57, Bécsben pedig 65 százaléka épül földgázra, addig Budapesten 96 százalékos a földgáztól való függőség.
A körvezeték megépítésével biomassza alapú hőforrások kapcsolhatóak be a hőtermelésbe, továbbá növelhető a hulladékhasznosítás aránya. A tervek szerint 2020-ban az energiaforrások 9,3 százaléka már biomasszából származik, a hulladékhasznosítás részaránya pedig a 2009. évi 3,7-ről 12,8 százalékra emelkedik. A földgáz alapú technológiák aránya ezzel a 2009. évi 96,3-ról 77,9 százalékra mérséklődik, aminek köszönhetően jelentősen csökkenhet a földgáz-függőség.
A FŐTÁV két, egyenként 20 MW-os biomassza fűtőmű létesítését tervezi Észak-Budán, illetve Észak-Pesten. Együttes beruházási költségük 4,44 milliárd forint lesz, amiből 1 milliárd forintot CO2 kvóta értékesítésével fedeznek, 840 millió forintot önerőből, 2,6 milliárd forintot projekthitelből finanszíroznak. A fűtőművek évente 46 ezer tonna biomasszából 480 ezer GJ hőmennyiséget állítanak elő, a várható költségmegtakarítás évi 550-650 millió forint lesz, a CO2 kvóta megtakarítás pedig évi 30 ezer tonna. A beruházások az idén kezdődnek és 2012-ben fejeződnek be.
A társaság a rákoskeresztúri fűtőmű területén geotermikus hőforrást létesít, a beruházás az idén augusztusban kezdődik, és 2011 végén fejeződik be, amely szintén jelentős megtakarításokat eredményez majd (földgázkiváltás évi 187 millió forint; gázteljesítmény megtakarítás évi 16 millió forint, értékesíthető CO2 évi 15 millió forint). A beruházást befektető bevonásával, projekttársaság létrehozásával valósítják meg.
