Ennyien írták alá a petíciót, amely Tony Blair lovagi címének visszavonását követeli

Blairt II. Erzsébet királynő emelte lovagi rangra. A volt kormányfő magas kitüntetését az udvar jelentette be, amikor szombaton közzétette az uralkodói elismerések hagyományos újévi listáját. A volt kormányfőt a királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a 14. század óta létező brit térdszalagrend tagjává avatta.
    
Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek - amelynek legfeljebb 25 tagja lehet - mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat. A férfiak a Sir, a rend női tagjai a Lady előnév viselésére jogosultak, vagyis a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása ezentúl Sir Tony Blair.
   
 Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a Munkáspárt - a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő - vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében.
    
A volt brit kormányfők hivatali idejük után rendszerint - bár nem törvényszerűen és nem kivétel nélkül - az Order of the Garter tagjai lesznek. Az egykor rendkívül népszerű Blair megítélésén azonban igen sokat rontott, hogy miniszterelnöksége alatt Nagy-Britannia a hatalmasra duzzadt társadalmi tiltakozás ellenére részt vett az Irak ellen 2003-ban indított háborúban.
    
A közvéleményt végképp Blair ellen hangolta az iraki háború hátterének feltárására indult brit vizsgálat eredménye. A brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, gyakorlatilag feleslegesnek minősítette az iraki katonai beavatkozást, kimondva: Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.
    
A vizsgálati jelentés szerint 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje - a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben - nem jelentett közvetlen fenyegetést, a rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna.
    
A Chilcot-bizottság jelentése szerint legalább 150 ezer, "de valószínűleg ennél is sokkal több" iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban; az áldozatok nagy többsége civil volt. A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas Chilcot-jelentés után különösen felerősödtek azok a hangok, amelyek Tony Blair felelősségre vonását követelték, és a volt kormányfő magas kitüntetésének hétvégi bejelentése szinte azonnal újabb hatalmas tiltakozó hullámot kavart.
    
A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Tony Blair az személyiség, aki a legkevésbé érdemel meg bármiféle állami kitüntetést, nem beszélve egy olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.
    
A petíció szerint Blairt személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával kellene törvény elé idézni. A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását. A petíciót vasárnap délutánig több mint 220 ezren írták alá, és percenként több százzal nőtt a csatlakozók száma.
    
Blair már a Chilcot-jelentés közzététele előtt csaknem egy évvel elismerte, hogy tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozta.