Merre tart a gazdaság? Negyedéves makro-elemzés
A szigorúbb hangvétel nagy szerepet játszott a várt kamatcsökkentések egy részének kiárazódásában. Az óvatosságban szerepe lehet az információhiánynak is: az eddigi lehosszabb, 43 napig tartó kormányzati leállás miatt az utóbbi hetekben alig volt elérhető adat arról, ami segített volna annak értelmezésében, hogy milyen állapotban van az USA gazdasága.
Az euróövezet harmadik negyedéves teljesítménye pozitív meglepetést hozott, 0,2 százalékos negyedéves és 1,4 százalékos éves növekedéssel. Eközben az infláció stabilizálódott a 2 százalékos jegybanki célon. Az EKB júniusban az irányadó betéti ráta 2 százalékra csökkentésével egyelőre befejezte a kamatcsökkentési ciklusát.
A további kamatdöntések adatvezéreltek maradnak. Magyarországon a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény - negyedéves szinten stagnálás, éves összehasonlításban pedig 0,6 százalékos növekedés - ismeretében kisebb mértékben tovább korrigáltuk lefelé a 2025-ös növekedési előrejelzésünket. A korábbi 0,5 százalék helyett így már csak 0,2 százalékos éves GDP növekedést várunk az idénre.
Az ipar kilátásai csak nagyon lassan javulnak, és a korábbi nagy beruházások termőre fordulásának időszaka késik. A háztartások fogyasztásának növekedést támogató szerepe azonban megmaradhat, és ez elkövetkező negyedévekben – a reálbérek növekedése és a kormányzati jóléti intézkedések nyomán – akár erősödhet is.
2026-ra továbbra is látunk esélyt a pozitív fordulatra. Az EU és az USA között megszülető vámmegállapodás hatására a vámháború okozta bizonytalansági faktor valamelyest enyhült. Ez párosulva a német gazdaság várt élénkülésével ismét növelheti a magyar exporttermékek iránti külső keresletet, ami lassan a várva várt beruházási fordulatot is elhozhatja.
A bizonytalanságok azonban nem tűntek el teljesen, illetve az idei évi technikai áthúzódó hatás is gyenge lesz. Így előrejelzésünket a 2026-os éves növekedésre 2 százalékra mérsékeltük. Az év során a magyar inflációs folyamatok valamelyest javultak, a csökkenő termelői árak és az erősebb forint nyomán. Emellett az árkorlátozó intézkedések is jelentős inflációmérséklő hatást fejtettek ki.
Ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok erősek, amit jól tükröz a piaci szolgáltatások inflációja és a magas szinten lévő inflációs várakozások is. A monetáris politikában egyértelműen eldőlt, hogy dacára a nagy jegybankok és némely régiós jegybank kamatcsökkentéseinek, nálunk marad a stabilitásorientált megközelítés.
Bár az infláció legkésőbb idén decemberben már a célsávban lesz, az MNB-t szemmel láthatóan aggasztja az adminisztratív korlátozások által most elfojtott infláció későbbi esetleges megjelenése, valamint az emelkedett inflációs várakozások. Az infláció fenntartható elérése pedig a továbbra is szigorú monetáris kondíciók, a pozitív reálkamat biztosításával érhető el a jegybank szerint.
Emellett kulcsfontosságú a deviza stabilitása, mivel az árfolyamváltozások fogyasztói árakba való begyűrűzése érdemben erősödött. A fentiek alapján kamatcsökkentésekre csak 2026 vége felé látunk esélyt. A magas – és várhatóan tovább emelkedő - forint javára szóló kamatkülönbözet átírta az árfolyamvárakozásokat is.
Az idei évi eddigi mintegy 7 százalékos nominális felértékelődés után a forint tartósan is erős maradhat, és 2026-ban a mostani szintek körül stabilizálódhat. Pontbecslésünk az EURHUF árfolyamra mindkét év végére 385.
