Nehéz idők várnak az iparra

A KSH szerdai előzetes jelentése szerint augusztusban az ipari termelés 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 0,6 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest 2,7 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás.
    
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában, azt emelte ki, hogy az ipar augusztusi teljesítményén jól látható a kínálati zavarok hatása. Az alapanyagok és alkatrészek beszerzése továbbra is akadozik, ami így a megszokottnál hosszabb nyári leállásra késztette a gyártókat. Emellett az energiaválság is vélhetően egyre inkább érezteti hatását, hiszen az exponenciálisan emelkedő nyersanyagárak már több szektorban veszélyeztetik a termelést.
    
Az újranyitást követő rendkívül dinamikus kilábalás után mintha falba ütközött volna az ipari kibocsátás. A szállítási problémák, a beszerzési nehézségek és a munkaerőhiány együttese már effektív korlátot jelent a termelés felfuttatásában - állapította meg az ING Bank szakértője.
    
Előre tekintve nem látszik a problémák oldódása. A szállítás tovább drágul és egyre nagyobb késésekkel kell számolni az iparvállalatoknak. Emellett pedig az egekbe szökő gáz- és olajár, valamint az egyéb ipari alapanyagok ára egyre rontja a kényszerből csökkentett termelés profitabilitását. A munkaerő szintén drágul és a potenciális munkaerőtartalék zsugorodása egyre nehezebbé teszi a megfelelő munkaerő felvételét - sorolta.
    
Mindent egybevetve, meglehetősen nehéz ősz előtt áll a hazai ipar - összegezte Virovácz Péter. Könnyen lehet, hogy jóval kisebb mértékben lesz képes az exportszektor hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, mint az jelenleg feltételezhető. Eközben pedig a tartós költségoldali nyomás a termelői árak elszaladásán keresztül folyamatosan begyűrűzik a fogyasztói árakba is - figyelmeztetett.
    
 Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint is a járműgyártás alapanyaghiánya - amely miatt augusztusban több gyár kényszerült a tervezetten felüli leállásra - magyarázza elsősorban az ipar várakozásoknál kedvezőtlenebb teljesítményét. Bár az alapanyaghiány leginkább a járműgyártást érinti, több ágazat életében is szerepet játszik.
    
Mint hozzátette, egy nyári adatnál mindig ki kell emelni, hogy a tervezett nyári leállások is eltérően alakulhattak az előző évivel összehasonlítva, ám ennek nyomai a júliusi adatokon nem látszottak.
    
Az ipar teljesítményét a következő időszakban az fogja befolyásolni, hogy az ellátási láncok mikor állnak helyre, mikor tud a termelés ismét normál keretek között folyni, illetőleg mikor áll rendelkezésre ismét a termeléshez szükséges mennyiségű alapanyag - jegyezte meg a Századvég Gazdaságkutató szakértője.
    
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is az augustusi visszafogott teljesítmény hátterében vélhetően döntően az autóipari leállások álltak. A szokásos nyári leállások mellett most az alkatrészhiány miatt bekövetkező rendhagyó kényszerszünetek vezettek a várttól elmaradó teljesítményhez a szektorban - vélekedett.
    
Előretekintve sajtóinformációk szerint szeptemberben újabb leállások fékezhették a termelést. Az utolsó negyedévben sem számíthatnak számottevő bővülésre az Erste Bank elemzői, mivel a külső környezet egyre kevésbé támogató. A kecskeméti Mercedes-gyár is a termelése visszafogására kényszerül a globális kínálati kapacitáskorlátok miatt. A járműipar és a hozzá kapcsolódó alágak mérsékelt teljesítményét azonban továbbra is ellensúlyozhatják az akkumulátorgyártásban és a vegyiparban kiépülő új kapacitások, melyek támogatják az ipar bővülését - fűzte hozzá.