Még nem használják elegen a felhőtechnológiát Magyarországon

Az IVSZ a Felhőtechnológiák Magyarországon - gazdasági hatástanulmány című kiadványában a Deloitte és a BellResearch közreműködésével térképezte fel a felhőalapú számítástechnika hazai elterjedtségét az európai parlamenti választások után, közvetlenül Magyarország EU-tanácsi elnöksége előtt.

A közleményben felidézték, hogy az évente publikált Digital Decade uniós kutatás 2023-as eredményei alapján Magyarországon a felhőt használó cégek aránya 44,9 százalék, alig kevesebb a 45,2 százalékos uniós átlagnál. Azt azonban, hogy a felhőtechnológiák használata Magyarországon tömegesen és gyorsan terjedne, a most megjelent hatástanulmány eredményei nem támasztják alá, inkább az jellemző, hogy a nagyobb létszámú vállalatok magasabb arányban használnak felhőtechnológiákat, mint a kisebbek - jelezte az IVSZ.

Míg az 1-9 dolgozót alkalmazó vállalatok 34,9 százaléka, addig a 250-nél több munkatársat foglalkoztató magyarországi vállalatok 81,7 százaléka felhőhasználó. A hazai vállalatok 63 százaléka azonban egyáltalán nem vesz igénybe felhőtechnológiát - ismertették.

Ágazatokat tekintve a szállításban és raktározásban a cégek 55,1 százaléka, a pénzügyi és szolgáltatási szektorban pedig 37,7 százaléka használ felhőtechnológiát, a mezőgazdaságban és a bányászatban ugyanakkor 28 százaléka.

A legjelentősebb gátló tényezők a kompetenciahiány, a megértésbeli hiányosságok, az adatbiztonsági aggályok, a költségvetési korlátok, a szabályozási nehézségek és a szerződéses kötelezettségek.

A tanulmány szerzői szerint nemzetgazdasági szempontból is stratégiai jelentőségű a felhőhasználat ösztönzése: az ilyen szolgáltatásokat használó magyar vállalatok egy foglalkoztatottra jutó fajlagos éves árbevétele közel 2,4 millió forinttal magasabb az ilyen szolgáltatásokat igénybe nem vevő versenytársaikénál.

Ez alapján a felhőhasználat további felfutása a következő 10 évben évente átlagosan 1,7-2,7 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez (a 2023-as értékre vetítve) annak függvényében, hogy a kormányzati hozzáállás semleges vagy támogató a felhőhöz. A két érték közötti különbség a 10 év alatt mintegy 7000 milliárd forint GDP-többletet jelent.

A mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes alkalmazása olyan gazdasági és üzleti feltételeket teremt, amelyek miatt indokolt fejlesztésük összehangolása, a gépi tanulás felhőtechnológiával kombinálva gyors és nagy skálájú innovációt jelent - állapították meg.