Módosul a költségvetés a szabálysértési törvény változása miatt
A parlament korábbi döntése alapján április 15-től az általános szabálysértési hatóság a települési jegyző helyett a kormányhivatal lett, a most elfogadott jogszabály-módosítás pedig a helyi önkormányzatok foglalkoztatásában álló és a kormányhivatalok állományába kerülő köztisztviselők bérének fedezetéhez szükséges nagyjából egymilliárd forintos átrendezést hajtja végre.
A szabálysértési törvény április 10-én elfogadott módosítása az önkormányzatoknak befizetési kötelezettséget írt volna elő a szabálysértési feladatokhoz kötődő bérjellegű és dologi kifizetések forrásának biztosításához. Mivel azonban április közepétől a bírságbevétel a kormányhivatalokon keresztül a központi költségvetésbe folyik be, az önkormányzatok befizetési kötelezettsége kétszeres elvonást jelentene - derült ki annak a módosító indítványnak az indoklásából, amely akkor erre hivatkozva módosította volna a büdzsé főösszegét, növelve a költségvetés bírságbevételeit és a kormányhivatalok támogatását. Ám ezt a változtatást nem tudta elfogadni a parlament, mivel hiányzott a Költségvetési Tanács (KT) hozzájárulása. A szabálysértési törvény új változatát így e korrekció hiányában szavazta meg a Ház.
Ezt orvosolta hét fideszes képviselő - köztük Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Kósa Lajos debreceni és Rogán Antal belvárosi polgármester - javaslata a költségvetés módosításáról, amelyhez a KT megadta előzetes hozzájárulását.
A törvénymódosításhoz egy módosító javaslatot fogadott el a parlament. Ebben a kereszténydemokrata Tarnai Richárd azt írta, hogy a törvényjavaslatban meghatározott forrás alultervezett, mivel kizárólag a kormányhivatalok által átvett szabálysértési ügyintézők munkabérének és a minimális munkavégzéshez szükséges dologi kiadások költségeinek pénzügyi fedezetét tartalmazza. Azzal pedig nem számol - folytatta a KDNP-s politikus -, hogy mivel a szabálysértési hatáskör új feladatot jelent a kormányhivataloknak, ki kell alakítani egy új irányítási és infrastruktúra-rendszert is, amelynek többletköltségei vannak. Ennek megfelelően biztosítani kell többek között a szabálysértési eljárás lefolytatásához szükséges informatikai eszközöket, a szabálysértési bírság megfizetéséhez szükséges csekkeket és a helyszíni eljárás lefolytatásával felmerülő többletköltségeket - indokolta a képviselő, hogy szerinte miért kell a fideszes képviselőtársai által javasoltnál több száz millió forinttal több pénzt juttatni a kormányhivataloknak.
A KT azonban úgy foglalt állást az elfogadott módosító javaslatról, hogy az ugyan formailag megfelel az államadósság-szabálynak, ugyanakkor érdemben nem bírálható el, mivel nem vezeti le az egyéb költségvetési bevételeknél a 288,8 millió forintos többletbevétel jogcímét és forrását. "Komoly aggályt támaszt, hogy a bevételi előirányzat nagyságrendje nem ismert, így előfordulhat a bevételek előirányzattól való elmaradása, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a költségvetési hiány alakulását, amely kihat az államadósság alakulására is" - figyelmeztetett a testület, amely ezért nem adott előzetes hozzájárulást a módosító indítványhoz.
Ezért Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek kellett korrigálnia zárószavazás előtti módosító indítvánnyal, amely alapján Tarnai Richárd indítványát kiiktatták a jogszabályból, és azt eredeti formájában fogadták el a képviselők. (MTI)
