A Széchenyi Alapok 2,2 milliárd forint tőkebefektetést nyújt új mozdonyok beszerzésére a magyar magántulajdonban lévő CER vasúti árufuvarozó cégcsoportnak, az erről szóló szerződést csütörtökön írták alá Budapesten.

20 millió dollár befektetést kapott a főleg kamerákra épülő, mesterséges intelligenciával támogatott megoldásokat szállító AImotive, ezzel Európa önvezető autó startup élmezőnyének legjobban feltőkésített tagja lett – jelentette be a társaság. A korábbi befektetésekkel együtt így az AImotive tőke ereje 75 millió dollár – azaz 23 milliárd forint – fölé emelkedett. A befektetési kört a scaleupok finanszírozására specializálódott Lead Ventures vezette és a Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. illetve a korábbi körök nemzetközi befektetői csatlakoztak.

A mai nappal újabb vállalat, a Gloster Infokommunikációs Nyrt. részvényeivel indult meg a kereskedés a közép- és nagyvállalatok tőzsdei megjelenését biztosító BÉT Xtend piacon. Az informatikai vállalat a tőzsdére lépést megelőzően részt vett a Budapesti Értéktőzsde ELITE Programjában, illetve sikeresen pályázott támogatásért a tőzsdei megjelenés megvalósításához a BÉT Mentor Program keretében.

450 millió forintos befektetést biztosít az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. a Green Fox Academynek. Az Impact Ventures egy impact (társadalmi hasznosságú) befektetési alap, amely kifejezetten olyan szociális vállalkozásoknak nyújt kockázati tőkét, amelyek az üzleti eredmények mellett pozitív társadalmi hatást fejtenek ki. A mostani befektetés az egyik legnagyobb régiós dedikált impact befektetés.

Újabb cég lép a BÉT Xtend piacra, ahol a mai nappal kezdődött meg a kereskedés a DM-KER Nyrt. részvényeivel. Az építőipari és mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó, több mint 10 éves múltra visszatekintő, dinamikus növekedést mutató és napjainkban már közel 10 milliárd forintos árbevételt produkáló társaság 2018-ban tette le új stratégiája alapjait, amelynek központi eleme volt az Xtend piaci megjelenés.

A kockázati- és magántőke befektetések az elmúlt pár év távlatában egyre fontosabb szerepet töltenek be az európai gazdaságban, különösen a kis- és középvállalkozások életében: a befektetési láz egyebek között abban is jelentős segítséget nyújtott, hogy a válságot követően újra rugalmas legyen a gazdaság. Bejegyzésünkben körbejárjuk, milyen prioritások mentén tölti be jelenlegi szerepét a magántőke, mint finanszírozási forma az európai gazdaságban, illetve hogy mire számíthat a szféra a következő években.

A Jegybank 2019. október 25-én tartott konferenciáján bemutatta a régió első központi banki szinten megalkotott fintech stratégiáját, amely a „Pénzügyi innováció és stabilitás” nevet kapta.

A digitalizáció évek óta a cégek fejlesztési törekvéseinek egyik kiemelt területe: bár a forradalom Magyarországra is elért, a megvalósítás kevés vállalatnál megy gördülékenyen. Vitathatatlan a témában rejlő lehetőségek sokasága, amely képes új üzleti lehetőségeket szerezni és feloldani a merev vállalati kereteket, ugyanakkor fennáll a veszély, hogy az átállás ideje alatt a megszokottnál nagyobb kavarodás alakul ki a működésben. Bejegyzésünkben megvizsgáljuk, hogyan lehet hatékonyan kezelni ezeket a helyzeteket.

A KMVA 2017 utolsó negyedévében kezdte meg működését, összesen 20 milliárd forintos tőkekerettel, a hazai kis- és középvállalkozások határon átívelő gazdasági tevékenységének támogatása céljából. Bejegyzésünkben részletesen bemutatjuk a tőkealap célját és legfőbb tulajdonságait.

A május végén megrendezett Venture Capital Summit, a kockázati tőkét középpontba állító szakmai csúcskonferencia keretében felmerült a tőkepiaci bevezetés, mint az exit egyre népszerűbb, reális alternatívája. A témát Tóth József, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tőkeprogramjának, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapnak a tranzakciós igazgatója mutatta be. Bejegyzésünkben ezt a kérdéskört vizsgáljuk meg részletesebben, illetve körbejárjuk, mire kell felkészülnie egy vállalatnak, ha ezt a kilépési

Jobbágy Dénes tölti be június 12-től a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatói tisztségét Varga Mihály pénzügyminiszter döntése alapján - közölte a szaktárca hétfőn az MTI-vel.

Kiugróan magas szakmai érdeklődés jellemezte a mai napon lezajlott 6. Venture Capital Summit-ot. Az izraeli szakemberek és az egyre több nemzetközi piacteremtéshez kapcsolódó témakör azt mutatja, hogy a magyar kockázati tőkepiac szintet ugrott, felkerültünk a világtérképre és a startup kultúra kialakítása helyett már a valódi babérok learatása, a tőzsdére való kijutás, illetve a sikeres EXIT jelentik a kihívást, s egyben a fő motivációt.

A mai napon véget ér a Duna Régióra kiterjedő, nemzetközi szinten mintegy 160, hazánkban 23 csapat vállalkozásindítását elősegítő ACCELERATOR projekt. Az elmúlt 2,5 évben 8 országban a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. szakmai vezetésével megvalósult nemzetközi inkubációs program egy kétnapos konferencia keretében zárul. A záróesemény szakmai szervezője a Magyar Üzleti Angyal Egyesület. A HUNBAN Angel Investment Day 2019 keretében többek között Peter Cowley, a több mint 150 tagszervezetet tömörítő European Business Angel Network (EBAN) elnöke is előadást tart.

Míg a média és a szakma a startupok világraszóló sikereitől visszhangzik, a valóságban ezek a sikertörténetek csupán a kisebbséget alkotják: a CB Insights legfrissebb, csaknem 300 alapító és befektető tapasztalatait összegző kutatása szerint az induló tech startupok 70 százaléka az első kockázati tőkeinjekciót követő 20 hónap során elbukik. Kiválogattuk azokat a banánhéjakat, amelyeken a legtöbbször hasalnak el az újonnan alapított startupok.

A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap 465 millió forint befektetéséről döntött a magyar tulajdonú IPR-Insights CEE Kft.-be. A speciális feltételek mellett létrejött tőkebefektetés a szoftver­gazdálkodással és licenc­tanács­adással foglalkozó társaság nemzetközi terjeszkedési stratégiáját segíti. A cégcsoport 2018. évi árbevétele várhatóan meghaladja a 600 millió forintot, ami több mint 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Sikeresen kiszállt a Széchenyi Tőkebefektetési Alap a nyíregyházi SYSX informatikai cégből. A tőkealap forrásaiból 2016 januárjában 210 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a nyíregyházi vállalat, amely az acéliparban használatos hegesztőgépek hatékonyságát növelő rendszer fejlesztésével foglalkozik.

Elsőként a repülőtéri tűzoltóképzéssel foglalkozó DETKA Oktató Kft.-be fektetett a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. legújabb tőkealapja, a járműipari központtá váló Debrecenben. Az év végével induló Irinyi I. Kockázati Tőkealap a konvergenciarégiókban működő ipari kis- és középvállalkozásoknak, kiemelten az Ipar 4.0-ás megoldások bevezetéséhez nyújt tőkeági finanszírozást, 7,47 milliárd forintos keretből.

A mai nappal elkezdődött a kereskedés a Budapesti Értéktőzsde középvállalati igényekre szabott Xtend piacán a platformon elsőként megjelenő vállalat, az emeléstechnikai megoldásokkal foglalkozó Megakrán Nyrt. részvényeivel. Reggel Langmáhr Tamás, a cég igazgatóságának elnöke indította a tőzsdei kereskedést a BÉT csengőjének ünnepélyes megszólaltatásával. A tőkeemelési tranzakcióban, amelyre novemberben került sor, megvalósult a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap első befektetése is.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alapnál (SzTA) újabb 431 millió forint befektetésről született döntés az elmúlt hetekben - közölte a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. pénteken az MTI-vel.

Az eredményes tavaszi forduló után hamarosan elindul a Duna Régióra kiterjedő ACCELERATOR program őszi pilotja is. A program a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség szervezésében, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. szakmai támogatásával valósul meg. A csapatok lehetőséget kapnak ötleteik továbbfejlesztéséhez, kezdeti fázisban lévő megoldásaikat mentorok segítségével emelhetik olyan szintre, hogy vállalkozásaik akár alkalmasak legyenek tőkebevonásra. Nézzük, mire számíthatnak a jelentkezők!

2018 első negyedévében az erősödés jeleit mutatta a hazai kockázatitőke-iparág; hasonlóan az elmúlt időszakokhoz, ezt a negyedévet is a korai fázisú cégeket kereső befektetők dominálták – közölte a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) a napokban. Csupán ebben a negyedévben 12 exitre került sor, tavaly egész évben 11-et regisztráltak. Blogbejegyzésünkben hagyjuk a számokat beszélni, és bemutatjuk, hogy illeszkedik a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 4 tőkealapja a mai kockázatitőke-piacba!

Egyre többet lehet arról hallani, hogy deklarált gazdaságpolitikai cél a kis- és középvállalkozások szabályozott piacra lépésének könnyítése. E cél érdekében egyrészt a Budapesti Értéktőzsde létrehozta a BÉT Xtend platformot, másrészt a vállalkozások a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. új tőkealapja, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap forrásait is igénybe tudják venni a bevezetés megkönnyítése érdekében. Az Xtend Magyarországon eddig nem látott módon egyszerűsíti a forrásbevonást, amihez azonban számos nemzetközi példa szolgál alapul. Az ilyen kkv-piacokat a „hagyományos” tőzsdei piacokkal ellentétben multilaterális kereskedési platformoknak (MTF) hívjuk. Az alábbi cikkben a Dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda az MTF legfontosabb jellemzőit gyűjtötte össze.

A 2018-as Venture Capital Summitot Jeff Lynn, a londoni központú Seedrs társalapítójának előadása nyitotta ma reggel. Nézzük, hogy látják Londonból az európai kockázatitőke-piac jövőjét!

A kockázati tőkepiacon a nagyvállalatok egyre erősödő szerepvállalásának köszönhetőn egyre több forrást érhetnek el az innovatív vállalkozások. A Venture Capital Summit a vállalati kockázati tőkebefektetések világába kalauzolta a résztvevőket, akik megérthették a nagyvállalatok befektetési stratégiáit, és az aktuális trendek mellett egy új crowdfunding platformmal is megismerkedhettek.

A nemzetközi és hazai trendek részletes elemzése mellett új kockázati tőkeprogramokkal ismerkedhetnek meg a Venture Capital Summit nevű pénzügyi konferencia résztvevői. A pénzügyi szektor legkiválóbb szakemberei 2018. április 24-én találkoznak a tavasz egyetlen független, szakmai kockázati tőke csúcskonferenciáján.

Hamarosan a negyedik tőkealap is megkezdi a működését a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-nél, a 13 milliárd forintos alap a vállalkozásoknak a tőzsdére történő bevezetését támogatja - mondta Csuhaj Imre, a zrt. elnök-vezérigazgatója pénteken Debrecenben.

A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap alapkezelőjének kiválasztására kiírt pályázat nyertese a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. lett - közölte Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szerdán az MTI-vel.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) jelenlegi és korábbi portfóliócégeinél 2017 közepére csaknem 2000-rel nőtt a munkavállalók száma a befektetések előkészítésekor jegyzett adatokhoz képest. Míg a portfóliócégek a – különböző években végrehajtott – befektetéseket megelőző időszakokban összesen közel 950 főt foglalkoztattak, addig a NAV adatbázisa alapján májusban összesen már közel 2950-en dolgoztak a vállalkozásoknál. Az SZTA cégportfóliójába jelenleg több mint 60 vállalkozás tartozik, több mint 25-ből pedig már kilépett az Alap.

Mintegy húszszázalékos árbevétel-növededést tervez idén a bonyhádi székhelyű autóipari beszállító Schäfer-Oesterle Kft., amely 2016-ban közel egymilliárd forintos technológiai fejlesztést hajtott végre.

A vártnál nagyobb mértékben ösztönözte a hazai magánbefektetői kör tőkepiaci aktivitását a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) tőkekonstrukciója. Így az elmúlt három évben az Alapnak köszönhetően a kkv-k tucatnyi olyan hazai magánbefektetőtől vonhattak be addicionális tőkeforrást, amelyek az SZTA befektetési tevékenysége nélkül valószínűleg nem fektettek volna be a cégekbe. Az Európai Bizottság 2013-ban egyedi engedély alapján tette lehetővé az SZTA számára, hogy magánbefektetőkkel együtt fektessen be valós növekedési potenciállal bíró magyar kis- és középvállalkozásokba.